Fénykereszt és Lejegyző üzenetei 36.

A Földatyáról és Társteremtőjéről. A Földatya neve Dendrebi, Társteremtője hölgy, neve: Zofiri. Békés természetű, szeretettel teli lények. Már az első pillanatban szimpatikusak voltak nekem. Volt már saját negyedik dimenziós bolygójuk, de sajnos olyan agresszív környezetben, ahol ez a békés vonal nem volt fenntartható, ezért megszüntették, a bolygó lakói pedig majdnem minden felemelkedtek. Itt is céljuk az embereknek lehetőség biztosítása a felemelkedésre, aminek „feltétele” a békés, elfogadó, szeretetteljes hozzáállás a Föld és az univerzum minden teremtményéhez. A feltételekhez a körülményeket igyekeznek egyéni szinten biztosítani. Olyan energiákat biztosítanak itt a Földön, hogy az emberek ne tudják tovább takargatni valódi szándékaikat, valódi indíttatásukat, énjüket, elsősorban saját maguk számra váljon világossá. Amennyiben nem elég a változások beindításához, a többi emberekkel való kapcsolataikban kerül ez a fényre, napvilágra. Ezt megfigyelheti mindenki saját magán illetve környezetében élő embereknél. Egyre nagyobb lesz a különbség azok között, akik akarnak fejlődni, és akik visszafelé tartanak. Nem céljuk a földi élet elpusztítása, de úgy tűnik az emberek jó részét maguk pusztítják… (állat és növényvilág, emberek egymást) Vannak akik háború nélkül nem tudnak létezni, és itt egész törzsekről, népcsoportokról akár népekről is beszélhetünk. Ez benne van ezen a csoportok tudatalatti, és félig tudatos mentalitásában. Erre hangsúlyosan figyelmeztetnek. Egyéni szinten ez feloldható, ha valaki önismertet útján erre rájön, és akar változtatni. és amennyiben kellő számú ember ismeri ezt fel és változtat adott nép tagjaként, változni fog a kollektív hozzáállásuk is, megfelelő vezetőket keresve. A földi Teremtők közvetlen módon lehetőleg nem avatkoznak bele a földi történésekbe, mivel tiszteletben tartják a szabad akaratot, amit a Legfelsőbb Teremtő adott mindenkinek, inkább energiákkal, felismerésekkel segítenek azoknak, akik ezt igénylik. A felelősség egyéni szinten mindenkinek ott van, egyéni szinten tehetünk a legtöbbet, a másra mutogatás nem vezet eredményre… A terveikről, hozzáállásukról bővebbet már írtam a Fénykereszt és Lejegyző 32. üzenetben.

Fénykereszt és Lejegyző üzenetei 35.

Egy kedves olvasó érdeklődött, mi a helyzet Földanya új társteremtőjéről. Elnézést hogy ennyi ideig nem jelentkeztem, nekem is megvannak a fizikai szintű köztelezettségeim, amik szinte a teljes időmet és energiámat lefoglalták. Hát a helyzet a következő: „felsőbb” és bolygószinten több változás is történt mióta Zilonról írtunk. Földanya eltávozott. és több változás után jelenleg egy „Földatya” és hölgy Társteremtője vette át a Föld nevű bolygó létezését. fenntartását. Ilyen átvételekor az adott bolygó lemásolásra kerül az új bolygóalkotó energiáiból, elfoglalja a régi helyét az univerzumban, és az emberek átkerülnek anélkül, hogy ezt a tényt észrevennék. Az arra érzékenyek annyit vehettek észre, hogy hirtelen megváltozott a Föld energiaminősége. A közbenső folyamatokat, eseményeket nem írhattuk meg, és ezt csak most, engedéllyel, mert ezt az információkat sem fogják legtöbben elfogadni… Zilon köszöni az érdeklődést, jól van. Nagyon élvezi az ötödik dimenziós Föld társteremtőjének szerepét… Az ötödik dimenziós Földet egy másik bolygóistenség vette át, és azóta teremtettek egy negyedik dimenziós Földet is, ahol megpróbálják emberek és gyíkok együtt élését. A szíriusziak a 3. dimenziós bolygólyukon kezdenek magukhoz térni, már elég jól tudnak hagyományos módon beszélni, élelmet keresni és termelni. A belső földjük felemelkedett tagjai segítik őket Sahvanival az élen iránymutatásokkal, tanácsokkal. Van egy csoport, akik egyfajta városfélében élnek, persze technikailag kezdetleges módon, mint talán nálunk az ókor fejlettebb városában. Spirituálisan kicsit tudatosabbak a többségnél, de sajnos a bukásukat okozó gőg még meghatározó a személyiségükben. Akik meg tudtak maradnia negyedik dimenzióban, tartják magukat, egy gyermek is útban van az egyik párnál. A mi belső Földünk lakói szépen felépítették nagyjából újból a világukat. Sajnos a ”kiűzetésükből” ők sem tanultak, legalábbis a nagy többség. Páran hajlandóak csak segíteni, tanítani a külső földieket, a többi tesped csak a saját pocsolyájában… Ezen most megsértődtek, fáj az igazság… ő dolguk… Ennyi talán egy rövid helyzetjelentés, olvasói kérdésekre. Ha valamit bővebben fejtsek ki (és persze tudok, és szabad), kérdezzetek, és szívesen válaszolok, most már lesz kicsit több időm.