Földanya üzenetei 1.

 

Kedves emberek, teremtményeim! Úgy érzem, itt az idő, hogy szóljak hozzátok. Ha eddig úgy gondoltátok, hogy csak egy nagy darab élettelen anyag vagyok, akkor tévedtetek. Azért szólok most hozzátok, mert úgy látom, hogy még mindig tragikus a helyzetetek. A spirituális fejlődésben sokkal előrébb kellene járnotok. Ez az üzenet azoknak szól, akikben ott a változás, az önmagán való változtatás csírája. Azokhoz, akiknek nincsenek saját gondolatai, nem szólok. Ti maradjatok meg abban a tévhitben, hogy majd egyszer valaki jönni fog, és majd akkor az a valaki segít rajtatok. Azért egyet tudatok veletek is. Azt, amit meg tudtok emészteni, nem az űrből kapjátok, hanem én adom a szájatokba. Ez azt jelenti, hogy akármi mást gondoltok, senki nem fog nektek segíteni, csak én. És azért az is lényeges információ, hogy én is csak annak fogok segíteni, akit erre méltónak találok. Magas a mércém, nem vagyok hajlandó megmenteni akárkit. Természetesen senki sem fog elveszni, mindenki kerül valahova, csak nem oda, ahova most úgy érzi, hogy való. Oda fog mindenki kerülni, ahova ténylegesen való. De ezt senki más nem dönti el, mindenki maga hozza meg a döntést.

Elmondom, én mit készülök tenni az emberekért, jobban mondva azok megmentésének érdekében, akiket érdemesnek tartok erre. Több dolgot is tervezgetek, néha bevetem sorban egyiket a másik után. Először is, itt vannak a földrengések. Ez az egyik eszközöm arra, hogy válogassak. Ez mondjuk elég erős szelekció az emberek között, ezért nem is kedvelem annyira. Hasonlóak az időjárási katasztrófák is, bár azt inkább ijesztgetésnek használom. El is jutottunk egy olyan pontra, ahol igazán őszinte szeretnék lenni. Nem árt, ha ezt értitek.

Vannak eszközeim, ezek ébresztgető jellegűek, és egyben szelekciót is előidézők. Ez persze attól függ, hogy ki melyik részén van az eszközömnek, amit éppen bevetek. Ha aktívan vesz benne részt, akkor szelekciós jellegű az élmény, ha passzívan, vagyis csak hallja, mi történt, akkor ébresztgető, vagy ijesztgető az élmény. Közvetlen, vagy közvetett a tapasztalás, ez a lényeg. Sok ilyen eszközöm van. Ilyenek a katasztrófák, időjárási anomáliák, cunamik, földrengések, járványok. Igazából nekem nem kell segítséget kérnem földönkívüliektől ahhoz, hogy egy vírust kifejlesszek. Ők nanotechnológiás vírusokkal akartak meglepni, de nekem ezekre nincs szükségem. Az igaz, hogy az orvostudomány jelentősen meggátol abban, hogy egy-egy kórokozóm elérje a kívánt hatást, de nem baj, tudok én mutációkat előidézni, amikkel azért okozhatok némi kellemetlenséget.

Miért vagyok ilyen kegyetlen? Nem vagyok az, csak észre kéne venni, mi az üzenet. Nem azért teszem ezeket a dolgokat, mert olyan gonosz vagyok. Nézzetek magatokra, ti mit tettetek velem. Túl vagytok szaporodva, bántotok, károsítotok engem, ahol értek. És azt hiszitek halott vagyok. Hát, tévedtek! És azt is hiszitek naivan, hogy majd ti igazán nagy kárt tudtok bennem tenni. Kedveseim, az igazi nagy kárt én tudom bennetek tenni. Persze nem akarom. Amit én igazán akarok, hogy ébredjetek fel. Kezdjétek el tisztelni az életet. És bizony az életfelfogásotokat terjesszétek ki jobban. Vegyétek észre, hogy minden él körülöttetek, még az ásványok is. És bizony mindent tisztelnetek kéne. De nem csak szavakkal és gondolatokkal, hanem tettekkel is! Ehhez bizony gondolkodnotok kéne, ami nem megy nektek jó ideje. Ha megnéznétek, hogy mit üzenek a csapásokkal, már okosabbak lehetnétek.

Vegyük ezeket az ébresztgető tapasztalatokat, vagyis a közvetett tapasztalásokat. Hogy mondjátok? Okos ember a más kárából tanul, buta a sajátjából sem. Mit kéne tanulnotok? Hogy az, amit ti életnek neveztek, az igenis törékeny dolog, bármi kis pici esemény véget vethet neki, és marad a fájdalom. Ezért a logikus lépés, hogy meg kell becsülni. A sajátotokat is, és másét is. Most mondjam el, rágjam a szájatokba, hogy mit kellene tennetek? Nem! Gondolkodjatok, és jöjjetek rá magatoktól. Én mutatom a saját dolgaimat, ti vonjátok le belőlük a helyes következtetéseket, majd tegyétek meg a szükséges változtatásokat magatokon és az egész emberi civilizációtokon, és akkor jóban leszünk.

Én, édenkertet szánok nektek! Ez az, ami bizony nagyon is szelekciós jellegű lesz mindannyiótoknak. De előbb még beszélek nektek arról az aranyos kis dologról, ami a napszél. Tudnotok kell, hogy ezt mi Naptestvéremmel mindig előre megbeszéljük. Azt is letárgyaljuk, hogy milyen irányba mekkora legyen. Abban is benne vagyok, hogy néha kisüssön egy-két elektromos berendezést, hátha valamit leszűrtök belőle. Jól tennétek, hogy ha komolyabban foglalkoznátok ezzel a dologgal. Nem véletlen, hogy vannak olyan erős napkitörések, hogy ha az azok gerjesztette napszél eléri a Földet, vagyis engem, akkor egyszerűen csak elfújja a légkört. Gondoljátok, hogy puszta véletlen, hogy eddig nem történt ilyen? Vagy azt gondoljátok, hogy valami földönkívüli faj elveheti tőlem ezt az eszközt, hogy beavatkozzon az érdeketekben? Aranyos gondolat, de ezt nem engedném sem én, sem Naptestvérem. Kizárólag azért nem ért el még engem ilyen lökéshullám, mert nem akartam lenullázni az élővilágot. De azért legyen csak ott a szikra az agyatokban, hogy rajtam múlik, van-e kedvem a sok gonoszságotokat megunva ehhez a módszerhez fordulni.

Az áldott jó szívem az, ami visszatart ettől. És egyébként az, amit ajándékozni akarok nektek, úgyis mindent elrendez. Azért lássátok már, hogy mennyire aranyból van az én szívem, hogy annak ellenére, hogy ilyen szörnyűségeket cselekszetek velem, még mindig ajándékot szándékozom adni nektek. Hát ne csodálkozzatok, ha ezt csak azok számára tartogatom, akiket méltónak találok ajándékomra. Figyeljetek ide, és véssétek a következőket jól a szívetekbe!

Édenkertet adok nektek! Tudom, már mondtam. Ez olyan, mintha most visszatartanám a lélegzetemet. Nem bírom már sokáig. Most lecsendesedik majd minden, és ti is érezni fogjátok ezt a visszafojtott erőt. Azért teszem, mert szeretném, ha végre igazán, minél többen döntenétek, hogy a szeretet, vagy a félelem útján akartok járni. A lagymatag döntésképtelenséget a félelem útjának veszem. Én is nagyot változtam. Én a szeretet és fény útján járok. Eljutottam egy olyan szintre, amikor már nem tudom tartani tovább ezt, a jelenlegi állapotot. Csak egy kis lépés, és teljesen megváltozom. Ez a visszatartott levegő. Már csak annyi kell, hogy egy legyintéssel elengedjem régi, berögzött szokásaimat. Azért tartom még kicsit magam, mert látom az esélyt, hogy változni akartok. Aztán végül a változás lezajlik bennem, nem tudom, nem akarom visszatartani magamban. Ekkor megteremtem magamon az édenkertet. A rezgésszint is magasabb lesz. Tulajdonképpen közösen átlépünk a negyedik dimenzióba, ahogy ti emlegetitek. És ezt a magas energiaszintet bizony nem sokan lesztek képesek elviselni. Aki képes lesz, annak ajándékul adom az új édent. Aki nem, az hosszabb-rövidebb szenvedés, agónia után elhagyja az új létet. Majd meglesz mindenkinek a maga helye, ahova kerül. Ez az ajándék. Ezt tartogatom nektek.

Talán most már látjátok, hogy szorul a hurok. Az, amire annyira vágytok, pont a végzetetek lesz. Amire vágytok, abba fogtok belepusztulni, ha nem vagytok hajlandóak spirituálisan fejlődni. Nem minden az anyag. Az anyag csupán sűrű energia. Ha nem az energiát szemlélitek, akkor álomvilágban éltek, és annak maradtok a rabjai. Fejlődjetek! És gondolkodjatok el azon is, amit most közöltem veletek. Lássátok az összefüggéseket. Ha igazán nyitott az elmétek, akkor érteni fogjátok az üzenetemet, és ha értitek, akkor nektek szól, ha nem értitek, akkor nem nektek szól…

Forrás: www.uzenetekazeterbol.blogspot.com

Fénykereszt és Lejegyző üzenetei 10.

Segédlet Földanya üzenetéhez/2
Amit tehetünk önmagunkért, a jövőnkért, és a Földanyáért spirituális oldala.

Azzal kezdődik, amit az előző üzenetben leírtam. Anélkül csak ”féllábas, féloldalas”  a spirituális fejlődés. Hiába a sok hókusz-pókusz, ha homokra építünk várat. Nagyon szeretnek az emberek sok információt begyűjteni, rohangálnak egyik tanfolyamról a másikra, de ez csak akkor válik tudássá, ha a gyakorlatban is tudjuk alkalmazni. Egyébként csak holt információs anyag lehet az egész útból. Lehet vele villogni mások előtt, verni a mellünket, hogy mi milyen fejlettek vagyunk, mennyit tudunk, csak üres doboz lesz belőle.

Alap hozzáállási kérdés, hogyan viszonyulunk másokhoz, a természethez, környezetünkhöz. Szeretettel, vagy nemtörődömséggel, utálattal, lenézéssel stb. Sokan kérdezik, mi az életfeladatuk itt a Földön. Mindenki valami világmegváltó dologra gondol. Az pedig csak pár ember feladata volt és van. A többség feladata éppen az önmagunkkal, természettel, Földanyával kapcsolatos harmónia, béke és szeretet megtalálása, természetesen a karmikus bevállalt leckéken kívül. A karmikus leckék többsége is arról szól, hogy megtanuljuk a tett ill. tétlenség következményeinek felismerését, alkalmazását. Okozunk valakinek valamit, ( a természet, még a szilárd anyag is élő, csak más tudatossági szinten áll), azt meg kell tapasztalnunk a másik oldaláról, mivel a tapasztalat úgy teljes. Például adunk valakinek egy pofont, annak a tapasztalatnak csak ez csak az egyik fele, hogy adtuk. A másik fele a kapjuk, azt az oldalát is meg kell tapasztalnunk. Sokan ezt nevezik büntetésnek, pedig csak egy tapasztalati út. Vesszük a legmérgezőbb bolti félkész, és készételeket, mert sokan nem hajlandók főzni, azután jön a rossz kedélyállapot, betegségek gyakrabban stb. Amennyiben felismerjük ezt a törvényszerűséget, kellő tudatosodás után vigyázunk arra, mit teszünk vagy nem teszünk, gondolunk, mondunk. Mivel már tudjuk, hogy meg kell tapasztalni a másik oldalát is. Minden visszahat, a szavak és a gondolat is. Pl. mikor azt mondja valaki: költse gyógyszerre. Azután csodálkozik, hogy beteg lett, vagy olyan váratlan kiadásai lesznek, amire nincs ésszerű ok. 

Egy nagyon jó iránymutató ima:

„Adj Uram erőt ahhoz, hogy változtassak, amin tudok,

Adj Uram erőt ahhoz, hogy elviseljem amin nem tudok,

És bölcsességet, hogy a kettőt meg tudjam különböztetni egymástól.”

Aki megpróbálja ezek szerint élni az életét, észreveszi, hogy a legtöbb problémája egyszerűen megszűnt, eltűnt. Miért? Mert a legtöbb problémát az emberek maguk gyártják. Más hülyesége, agyament hozzáállásán miért kell idegeskedni? Itt jön képbe az elfogadás. Elfogadjuk, hogy a másik a fejlődési útján ott tart, ahol tart, és megyünk tovább. Nem bosszankodunk rajta napokig, hetekig. Szeretet… Elfogadás… Másokon nem változtathatunk, egyszerűen nincs hozzá jogunk. Csak akkor segíthetünk neki változni, ha ő kéri. Mit tehetünk? Magunkon, a saját hozzáállásunkon változtatunk. Min nem tudunk változtatni? A másik emberen. Nehéz lecke, de megtanulható.

A gyermekeink amíg felnőnek más kérdés, mert azzal, hogy hozzánk leszülettek, bevállaltuk, hogy jó példát mutatunk neki, és felkészítjük őket az életre. Manapság legtöbben letolják magukról ezt a felelősséget, ráhagyva a gyerekre, hogy csináljon amit akar, mivel a szülő lusta arra is, hogy a gyerekéből tisztességes embert neveljen. Ettől a hozzáállástól olyan a mai fiatal generáció, amilyen. A rossz hír, hogy a szülő felelőssége ettől még fennáll, és egyszer el kell számolniuk tetteik és tétlenségük következményeivel. Sajnos a példamutatással is hadilábon áll az emberiség. Mikor a szülők is az önzés, lustaság, nemtörődömség példáját mutatják, mit várhatunk a gyerekektől?

Spirituális információforrások:

Nagyon sok könyv, tanfolyam, film, „csatornázás” szól ebben a témakörben. Mint minden másban, ebben is van jó, közepes és félrevezető. Az információ átadás szintje, mélysége is különböző. Kell is különböző mélységű, hogy aki kezdő az úton, az is fel tudja fogni. A gond, amikor valaki kontroll nélkül fal minden információt, nem értelmezi, rendszerezi, szelektálja. Minden információforrásban bent van az átadó személyisége, tisztasági foka, hitrendszere, világképe. 100% tiszta forrás nincs, csak megközelíthető. Kellő távolságból kell nézni minden információt, míg meg nem győződünk arról, hogy az nekünk, és annak a világnak jó, amiben élünk. „Fenti” szellemi információkhoz bárki hozzáférhet, de vagy nem fogadja el, mert például nem fogadja el csak a fizikai síkot. Vagy például csak keresztény megközelítést fogad el, mert ilyen világszemléletű. Ettől még lehet valóságtartalma, csak az ember által rákent mázat kell leszednünk róla. De vannak egész nagy tisztasági fokú információátadók is. Tanfolyamok is vannak szép számmal, csak legtöbbször, egy apró, pár mondatban átadható lényeges információ köré csinálnak egy hatalmas körítést, (és ez sajnos sokszor lerontja a valódi elővrevivő információ hatását, csak kevesen veszik észre), hogy jó pénzért el lehessen adni.

Mit lehet tenni? Próbáljunk az intuícióra, belső megérzésre hallgatni. Maximálisan erre hagyatkozni sosem szabad, hosszú gyakorlás után sem, mert a vágyaink, lelkesedésünk elnyomhatja a valódi útmutató érzést. Mindig mellé kell tenni az ésszerű gondolkodást. Kérhetünk szellemi segítőinktől, vagy más néven őrangyalainktól útmutatást, jelzést, megerősítést. Ha valami nagyon sok erőfeszítés árán sem akar összejönni, el kell gondolkodni, hogy tényleg ez kell-e nekünk, vagy egyszerűen majd csak később lesz itt az ideje. A kapott, olvasott információkat is kellő távolságból nézzük. Gyanús jel, ha arról szól, hogy őt nagyon tiszteld (imádd), és majd ő megoldja helyetted a problémát (még a Legfelsőbb Teremtő sem szereti, hogy imádják, de őt is jóleső érzés tölti el, ha szeretettel gondolnak rá). Bár a földi nagy vallások istene csak a földi élet teremtője Jahve, vagy egyiptomi nevén Seth, vagy más néven Allah, és nem a teljes univerzumé annak minden létsíkjával, és dimenziójával együtt…). Vagy majd jön Jézus és megvált. Eleve téves információ, mivel Jézus mindig velünk van, és ő a Legfelsőbb Teremtő gyermeke, nem az ószövetség istenéé. Mindig súgja, mit tegyél, ha kéred őt, hogy változtass magadon, hogy megváltozzon az életed. Az hogy nem hallgatnak rá, arról már nem tehet. A földönkívüliek sem „válthatják” meg az emberiséget. Nem az emberiség miatt vannak itt elsősorban, hanem Földanya hívta őket a saját védelmében, mert az emberek többsége bántja, és bántani akarja őt. (ez a környezetszennyezéstől az erdőirtáson át a túlzott bányászaton keresztül az atombombáig tart) Az emberek dolgába a szép szavakon kívül nem avatkozhatnak be. Sokan szinte imádattal olvassák üzeneteiket, amit ráadásul legtöbbször félrecsatornáznak. Sokan azt csatornázzák, amit szeretnének hallani ők és az emberek.

Ha tetszik, ha nem, a jövőnk, a sorsunk tényleg a mi kezünkben van, És egyéni szinten tehetünk a legtöbbet a pozitív végkifejletért.  A fejlődgetünk, a változtatgatunk, szeretgetünk.. ez a sok getünk csak látszatra visz előre. Amikor elszámolunk magunknak a tetteinkről, legkésőbb halálunk esetén, nem lesz értelme a sok látszatkifogásnak. Önmagunknak nem tudunk akkor majd hazudni. Sok ember olyan szépen becsapja önmagát, hogy a legkiválóbb színésznek is becsületére válna. Tehát a sok lépés egyike lehet, hogy kérünk intuíciót, gondolkodunk ( de nem agyalunk, hogy kerüljük ki a feladatot…), szembenézünk önmagunkkal, hibáinkkal, és minél előbb javítunk azokon.

Fénykereszt és Lejegyző üzenetei 9.

Segédlet Földanya üzenetéhez/1
Felmerül sokakban a kérdés, hogyan tudnánk változtatni, tenni magunkért és a földért, embertársainkért?

Az interneten, szóban, könyvekben nagyon sok le van írva, csak el kellene olvasni, aki elolvasta fel kellene dolgozni, gondolkodni, először is valóban előrevivő-e az információ, és mi azokból mit tehetünk meg. Sajnos a gondolkodás és felelősségvállalás nem erőssége a földi emberek többségének. Döbbenettel vettem tudomásul, hogy például egy tanárnő sem hajlandó venni a fáradtságot, hogy gondolkodjon. És a tanárok okítják a jövő nemzedékét…elgondolkodtató nem?

Amit tehetünk két fő részre bontanám. Egyik fizikai síkon, fizikai tevékenységgel megtehető. A másik a spirituális tevékenység.

Kezdjük a fizikai tennivalóval, mivel a többség számára érthetőbb, kézzelfoghatóbb. És igazán itt kezdődik a spiritualitás.

Itt nem arra kell gondolni, hogy lázadjunk a rendszer ellen, menjünk neki a fegyvereknek. Erőszak erőszakot szül. A napi életvitelünkön, hozzáállásunkon tudunk változtatni. Mindig célszerű elgondolkodni, hogy milyen tevékenységünkkel mit okozunk másoknak, családtagjainknak, a természetnek, Földanyának.

·         Sok embert érint a gépkocsihasználat. Sokan csak kényelemből használnak gépkocsit, pedig tömegközlekedéssel is megoldhatnák. Következmény: fokozott környezetszennyezés, egészségkárosítás. Nemcsak másokra, saját magunkra is hat. A „száguldozzunk mert megmutatjuk milyen menők vagyunk…” többlet üzemanyagfogyasztás, következmény ugyanaz. Az időnyereség pedig legtöbbször minimális….

·         Áruvásárlás: kis kiszerelésben veszünk valami mindennap, vagy pár naponta nagyobbat. Csomagolás és szemétmennyiség aránya. Legnyilvánvalóbb példa az ásványvizek. Nagy a divatja, pedig legtöbb településen a csapvíz is teljesen iható. Mennyi mindent veszünk teljesen feleslegesen, élelmiszert, egyéb árucikket. Aztán megy a szemétbe. Átgondolásra vár, mire van valójában szükségünk. Élelmiszernél odafigyelünk-e arra, hogy minél kevesebb káros anyagot tartalmazzon. Gyerekeink étkezésére mennyire figyelünk oda. Hazait vesszük-e, vagy a külföldiek zsebét tömjük. Lehet, hogy a hazai kicsit drágább, de az itthon marad, hosszútávon mindenki jól jár vele.

·         Élelmiszer: Nagyon sok helyen főleg falun, de városokban is vannak kisebb kertek, parlagon állnak a területek, esetleg befüvesítve. Ahelyett, hogy megtermelnénk a saját élelmiszerünk legalább egy részét, megvesszük a mérgezőanyagokkal tele boltit, a kőzetgyapoton termelt, mellesleg sokkal rosszabb ízű vitamin és ásványianyag-szegény élelmet. Amit aztán mesterséges ízfokozókkal, ízpótlókkal helyettesítenek. Aki nem tud termelni terület híján, vásároljon inkább piacon, amit csak lehet. Mert aztán csodálkozunk, hogy betegségekre fogékonyabbak vagyunk. Élelmiszertermelésnél műtrágya helyett természetes eredetű használata, a permetezés lehető legkisebb mértékűre csökkentése.

·         Szelektív hulladékgyűjtés: ennek egy fő akadályát látom, a lustaságot. Legtöbb helyen elérhető. Döbbenet, mikor azt látom, valaki megy a boltba, ott a boltbejáratnál a szelektívgyűjtő, de a házban dobja bele a kukába a PET palackot. Nem kell feltétlenül befektetés, pár papírdoboz a mosogató alatt megteszi. Ha nincs is a közelben szelektív gyűjtő, mikor autóval megyek, útba esik legtöbbször valahol egy gyűjtő. Nincs plussz üzemanyag, csak kettő perc, míg beledobom.

·         Szemetelés: egy buszon láttam kiírva, de nagyon találó. „intelligens ember nem szemetel, a többinek pedig tilos”. Az is jelzi az intelligenciaszintet, mikor látok út mentén, meg erdőben kidobott rossz bútort, háztartási gépet. Pedig ugyanannyi, vagy kevesebb úttal, a szelektív gyűjtő szigetek ingyen befogadják. Ahol nincs, ott pedig van lomtalanítás. Csakazértis?…

·         Újságokból csak azt megvenni, ami feltétlenül szükséges. Papír és amiből gyártják, az erdők kímélése. Lassan belefulladunk a légszennyezésbe, jó példa Budapest…

·         Vízspórolás: egy kézmosáshoz nem kell teljesen megnyitni a csapot, (aztán úgyis csak fröcsög szanaszét), fürdéshez nem kell teleengedni a kádat. Wc öblítés, talán nem részletezem…

·         Áram: sok családnál módi, hogy mindenhol felkapcsolják a villanyt, aztán hosszú órákon át ott is világít, ahol senki nem tartózkodik. A tv, rádió, egyéb ne menjen ott, ahol senki nem nézi, hallgatja. Tv-t kikapcsolás után a konnektorból is húzzuk ki, mert úgy is fogyaszt. Az ezáltal keletkező elektroszmogról már ne is beszéljünk.

Ezek csak kiragadott példák, lehetne még sorolni. Mindenki nézzen körül saját háza táján, mit tehet meg ezek közül, célszerű a legkönnyebben megtehetőkkel kezdeni a sort. Lehet összehívni a családot. Bevonni a gyerekeket is, hogy ki mit tud tenni ennek érdekében. Ötletbörze, kisebb gyerekek is élvezik ezt.

Azáltal, hogy odafigyelünk, mit pazarlunk, vagy spórolunk, nemcsak a saját pénztárcánknak teszünk jót, hanem a korlátozottan rendelkezésre álló energiaforrásokkal is spórolunk, nem kell annyi fát kivágni, kőolajszármazékokkal és termékekkel szennyezni a Földet. Jó kifogás, hogy amit tehetünk, az csak töredéke a nagy egésznek. Persze, de sok kicsi összeadódik. És bármi kicsit is teszünk, saját fejlődésünknek is teret engedünk. A nemtörődömség, a „csakazértis majd én megmutatom, hogy nekem nem számít semmi és senki” nem éppen a fény és a szeretet útja. Nagyon sok „spirituális” emberen is látom, hogy ezekre nem figyel oda, nem törődik vele, pedig a fejlődés szerves része. Itt kezdődik a spiritualitás, nem a templomokban és az ezoterikus utakon, módszereken múlik. Hiába a sok meditáció, látszólagos ezoterikus tevékenység és fejlődés (én már olyan fejlett vagyok, hogy a fal adja a másikat…J), ha a környezetünkre, és Földanyára való figyelés, törődés nincs meg, hiába várhat bárki a felemelkedésre. Ez szerves része annak. Jó kifogás az időhiány. Csak először kell figyelmet fordítani legtöbb ilyen teendőre, azután automatikussá válik. A kert művelése kapcsán pedig tett és következmény, bevállaljuk a betegségek gyakoribbá és súlyosabbá válását, vagy a felesleges teendők helyett felemeljük a fenekünket, teszünk is magunkért valamit. A gyerekeket is erre kellene nevelni, a szülők teszik őket ilyenné, amilyenek, és ez az ő felelősségük. Amilyenek a gyerekeink, olyan lesz a jövőnk. Ilyen jövőt akartok? De hát nagyon sok ember számára a lustaság fél egészség… aztán várják, hogy valaki majd helyettük megteszi amit kell, ők meg élnek kényelmesen a tespedésben, langyos pocsolyában, és gondolják majd azért felemelkednek, mert ők meditálgatnak, meg olvassák a földönkívüli üzeneteket… és ők majd biztos megmentik őket…

Sajnos a felelősségvállalás nem az emberek erőssége. Legtöbben ott bújnak ki alóla, ahol lehet, de aztán elvárják, hogy rendben, jólétben, békében menjen tovább az életük. Döntés mindenkinek a sajátja, de a következmények miatt sincs senkinek joga siránkozni. A kifogások ellenére a sorsunk a kezünkben van..

A spirituális lehetőségekről a következő üzenetben írok. 

Fénykereszt és Lejegyző üzenetei 8.

A Földanya új feladatra kérte meg a Fény Szövetségét és a szíriuszi flottát. Fel kell deríteniük, és semlegesíteni a föld alatti fegyverraktárakat. Ezekben a raktárakban atom, vegyi, biológiai és hagyományos fegyverek is találhatók. Ez nagyon nehéz feladat, mivel ezek nagyon sok esetben olyan helyen vannak, ahol a belső földre vezető lejáratok is vannak, és sok civil is dolgozik ott, mivel sok föld alatti katonai laboratórium és üzem is található. A civilekre vigyázni kell, a belső földiek kijáratát pedig nem szabad lezárni. Ezzel a nagyobb háborúk kirobbanását, atom, vegyi és biológiai fegyverek bevetését kell meggátolni, amik Földanyát károsíthatják. Elképzelhetetlenül sok ilyen raktár van, ami milliónyi űrhajónak és legénységének is nehéz feladat.

Az energetikai munkánk is megváltozott. Már nem kell a védelmi és szeretet övezeteket kiépítenünk, mivel nem érték el céljukat. Az emberek nem arra használták a kapott időt és szeretetenergiát, hogy fejlesszék magukat, legalább megpróbáljanak vigyázni környezetükre, Földanyára, elgondolkodjanak, hogy mint tudnának változtatni hozzáállásukon, életmódjukon, inkább maradt a nagyon nagy többség a langyos pocsolyában. „Ej, ráérünk arra még…(Petőfi)”. Aki próbál úgy tenni, mintha fejlődni akarna, az is várja, hogy valaki megmentse őket, majd valaki megteszi helyettük, például a földönkívüliek, vagy a többi ember.

Most egy másik módszert vet be Földanya. Például gyarapodnak a szélsőséges időjárási viszonyok, földrengések árvizek, napszél stb, Egyes téves csatornázásokkal ellentétben a földönkívüliek nem képesek, és nem is befolyásolhatják a napszél hatását, nemhogy csökkenthetnék. Minden úgy történik, ahogy Földanya akarja. A Nap és Földanya mindig megbeszélik, hogy mikor, milyen erősségű és irányú napszél legyen. Gátakat sem építhetnek…

És a szeretetenergia olyan aspektusát hívja a földre, ami szembesít mindenkit tettei, vagy tétlensége következményeivel, erősíti belső elszámoltatását az embereknek. Ezért érzik az emberek jópár hete olyan feszültnek, idegesnek magukat, és gyarapodnak a figyelmeztetések…(betegség, járványok, balesetek, földrengések, árvizek stb…) mind egyéni, mind kollektív szinten.

Amit mi most tehetünk, hogy az emberiség kollektív tudatát árasztjuk el szeretettel, hogy csökkentse az ott uralkodó félelemenergiákat, elősegítve az objektív önértékelést és választást a fény és a szeretet, vagy a sötétség útja között. Sajnos kollektíve nehezen fogadja be az emberiség a szeretetet. Végülis amilyen a nagyonnagy többség életfelfogása: önzés és félelem uralja a mindennapjaikat. Az ilyen gondolatok nem tűrik a szeretetet…

Töltsön el a szeretet fénye, és világítsa meg utadat!

Fénykereszt és Lejegyző üzenetei 7.

Ennek a fajnak is megvan a maga története. Velük is ellenünk irányuló támadás miatt kerültünk kapcsolatba. Ismét a szeretet ereje bénította meg fegyvereiket. De furcsa dolgot láttunk. Nem a kezükben tartották a fegyvert, hanem a szájukban elhelyezett, vagyis beépített fegyverből akartak lőni. Mint kiderült, ők is biorobotok. Elég furcsa számunkra, hogy fejlett fajok tömkelege leigáz másokat, hogy aztán mint biorobotokat használja őket fegyverként. Sajnos mégis van ilyen, nem is kevés esetben.

Visszatérve kis barátainkhoz, látszott bennük a fehér Fénymag, csak jó nagy sötétség vette körül, ami a beépített gépeknek volt köszönhető. Viszont a szeretet hatására nem csupán megbénultak a fegyvereik, hanem az agyukba épített irányítórendszer is kisült. Visszanyerték az őket összekötő telekommunikáció képességét. Ez annyit takar, hogy abszolút mértékben egymásra vannak hangolva agyhullámaik, így még ha milliárd fényév távolságra is vannak egymástól, megosztják egymással a látottakat, tapasztaltakat. Van egy különleges küldetésük is, mégpedig az, hogy jobbá tegyék a dolgokat.

Mint később megtudtuk, a saját bolygójukon nem nyúltak semmihez eddig, mert úgy gondolták, így a legjobb minden, ahogy van. Eléggé kis termetűek, és nem túl erősek, viszont nagyon hajlékonyak, mozgékonyak, gyorsak. Nekünk úgy tűnik, mintha fel lennének teljesen pörögve, és mint a villám, hol itt, hol ott cikáznak. Mégis, bármit tegyenek, teljes összhangban teszik a többiekkel. Ez a felpörgött életmód arra is következtetni enged, hogy igen szaporák. Ez nem is csoda, hiszen a bolygójuk nagy része erdős, mint egy nagy dzsungel. Bizony hamar zsákmányként végzik, mert elég sok a ragadozó. Arra mégis nagyon ügyeltek, hogy ne szaporodjanak túl. Ilyen vad környezetben is hamar kifejlődött magas intelligenciájuk, ami viszont a többi élőlény sorából magasra emelte őket. Talán pont ennek a magas intelligenciának köszönhető, hogy nem hoztak létre városokat, hanem úgy hagyták a természetet amilyen, és alkalmazkodtak, elfogadva azokat a lehetőségeket, amelyeket a bolygó adott nekik.

Ez a hajlékonyság, fürgeség, és mérhetetlen jóindulat tette őket gyengévé is, és nagyon jó alannyá. Eleinte, mikor összefogdosták őket, meg tudtak szökni, összehangolt akcióikkal, aztán elfogóik rájöttek, hogy ha blokkolják a köztük fennálló telepatikus kapcsolatot egy zavaró hullámot kibocsátó mikrochippel, akkor bizony magukra maradva végrehajtják a rájuk bízott feladatot. Ettől függetlenül folyamatosan figyelték környezetüket, azt is, ahova küldetéseik alkalmával mentek, figyelték a gépek, a rendszerek működését, és eltárolták agyukba, hogyan lehetne az adott rendszerek hibáit kiküszöbölni. Vártak arra, hogy ismét szabadok lehessenek, és végre funkciójuknak megfelelő feladatot lássanak el az univerzumban, vagy csak egyszerűen hazatérhessenek és ismét csak az őket zsákmányállatnak néző ragadozók elől meneküljenek, mint a régi szép időkben.

Eljött a szabadságuk pillanata, általunk. Szíriuszi szövetségeseink segítettek nekik visszanyerni eredeti szerveiket. Mikor agyuk ismét működött, kérték, hogy küldjünk szeretetet arra a bolygóra, ahol fogva tartják őket, hogy a társaik agya is megszabadulhasson. Így is tettünk, és sikerült mindannyiuknak megszökni. Örömükben rengeteg dolgot megjavítottak, amelyik hajó kérte, kijavították a hibákat, felfejlesztették a rendszereket. Akár mennyire is fejlettek a szíriusziak, nekik köszönhetően technikailag megint vagy 100 évet léptek előre. Pillanatok alatt átlátták a technikájukat. Kicsit furcsa is volt, hogy állandóan a gépeket pötyögtették, már-már akadályozva a szíriusziakat a munkájukban. Most meg annyira fejlettek lettek a gépek, hogy ott kellett maradnia néhány kis gyíknak, hogy megtanítsák őket használni, amik immáron teljesen hibátlanul működnek. Ebben a fejlesztésben részesítették azokat a hajókat is, akik nem szorosan a Fény Szövetségébe tartoznak, például a már említett kalmár faj hajóit is. Arra is ösztönösen ráéreznek, mi az, amit képes az egyes fajok elméje befogadni, és mi az, amit már nem, ebből adódóan más fejlesztéseket hozhatnak létre egyes fajoknál, mint másoknál. Nagyon fejlett az igazságérzetük is, ők sem ölnek, inkább megbénítják ellenfelüket.

Sokan visszatértek saját bolygójukra. Ott viszont úgy döntöttek, hogy városokat hoznak létre, saját védelmükben. Már látják, tapasztalják, hogy sokkal többre hivatottak, mint azt eddig képzelték. Így rendelkezésére állnak azoknak, akik kérik. Hogy miből tudnak városokat létrehozni, ami megvédi őket, mégis érintetlenül hagyja szeretett bolygójuk élővilágát? Egyértelműen Fényből. Ezekben a városokban immár teljes biztonságban vannak, fejlesztik magukat spirituálisan. A tanácsunkat megfogadták, és a bolygó különböző pontjain felállítottak őrhelyeket, ahonnan az egész eget, bolygójuk körüli űrt kémlelik. Ha valaki közelít, akkor szeretet sugároznak felé. Amennyiben jószándék vezérli a közeledő hajót, akkor ennek nyilván örülni fognak, ha nem, akkor viszont lebénulnak rendszereik, és inkább távoznak.

Boldogok vagyunk, amikor látjuk, hogy galaktikus testvéreink ekkora fejlődésen mennek keresztül!

Hiszem, hogy minden egyes fajnak megvan a mag a saját küldetése, szerepe az Univerzumban. Minden egyes dimenzióban. Érdemes azon elgondolkozni, hogy mi a miénk. Én látom, de nagyon érdekel, más mit gondol erről, kinek tűnnek fel a nyilvánvalóságok annyira, hogy magában sikerüljön összeállítania a részleteket. Mindenki nézzen mélyen önmagába, és keresse meg azt, amiben mi egyedülállóak vagyunk az Univerzumban. Érdekes feladat, és csodálatos felfedezés annak, aki vállalja.        

Fénykereszt és Lejegyző üzenetei 6.

Ezen a képen egy humanoid faj képviselőjét örökítettem meg. Kicsit a szürkékre emlékeztet, de sokkal világosabb a szemük, nyíltabba tekintetük. Szándékaik tisztaságáról nem is beszélve. Velük is hajójukról végrehajtott szabotázsakció miatt kerültünk közvetlen kapcsolatba. Igazi kalmár nép. Úgy vannak vele, hogy mindennek ára van. Ebben nem tévednek, csak nem éppen egészen úgy, ahogyan ők tartják. Nem akarták megérteni, hogy úgy is lehet segíteni másokon, hogy az nem ad ezért cserébe semmit. Egész addig tartott ez az értetlenkedés, amíg hajóikra rá nem támadtak rossz szándékú föderációs hajók. Akkor menekültek, hogy a Fény Szövetsége védje meg őket. És segítséget is szerettek volna kérni, hogy a Szeretet és Fény Útján járhassanak, az ehhez kapcsolódó tanításokat, információkat megkaphassák. Aztán megkérdezték, hogy mindezekért cserébe mit adhatnak. Ekkor kezdtek el hangosan nevetni a szíriuszi szövetségeseink, majd megfulladtak. Aranyos kalmárok meg nem értették, most akkor miért nevetnek rajtuk. Mikor percek után nagy nehezen csitult a nevetés, biztosították őket, hogy természetesen megkapnak minden segítséget, nem kell fizetni érte. Most már ők is tudják, hogy az, hogy mindennek megfizetjük az árát, nem úgy működik, ahogyan ők gondolták. Inkább úgy fogalmaznék, hogy minden gondolatunknak, kimondott szavunknak, cselekedetünknek következménye van. Ha segítünk önzetlenül annak, aki kéri, akkor nekünk is segíteni fognak, amikor rászorulunk. Ha gyűlöljük társainkat, akkor minket is gyűlölni fognak. Ez ilyen egyszerű. Részben, mert ahhoz, hogy többet értsünk, az orrunknál sokkal messzebbre kell ellátnunk.           

Fénykereszt és Lejegyző üzenetei 5.

A következő faj egy képviselője szintén a mi védelmünk biztosítására van itt. Az ő története is megér egy könyvet. Őket is likvidálásunkért küldték hozzánk, de nem ilyen egyszerű a történet. Ők egy másik dimenzióból jöttek. A Föld szintű teremtőnknek nem tetszett, hogy nem vagyunk hajlandóak ajnározni őt, és leborulni előtte, sem isteníteni. Mint már mondtuk, mi a Legfelsőbb Teremtőnek tartozunk elszámolással, másnak nem. Ha Ő nem kéri, sőt elutasítja, hogy istenítsük, mert mivel Ő alkot mindent, így minket is, akkor egy sokkal alacsonyabb szintű teremtő lénynek sem fogjuk a lábát csókolgatni. Sőt, elkezdtük szembesíteni saját tetteinek nem éppen szeretetteljes mivoltával, amitől éktelen haragra gerjedt. Mivel ő maga nem tudott minket elpusztítani, megkérte egy párhuzamos dimenzióban lévő szintén bolygó szintű teremtő barátját, hogy segítsen ebben. El is küldte harcosait az otthonunkba, ahol minket körbevéve fegyvert fogtak ránk. Ekkor bevetettük a szeretetet, amitől megbénultak fegyvereik és ők maguk is. Vezetőjük fejére tette a Fénykereszt a kezét, és kérdezte, mit akarnak itt. A vezető válaszolt is, hogy ők nem akarnak minket bántani, kényszerítik őket, hogy megtegyék. Hogy mi módon? A bolygójukon a frissen született gyermekekbe műszereket, és műszerveket helyeznek néhány saját szervük helyére. Az agyhullámaikat és az izmaikat stimulálják, így kényszerítve őket arra, hogy a parancsnak megfelelően működjenek. Aki mégis ellenáll, azt a beépített kis bombával felrobbantják. Ők úgynevezett biorobotok. Mondta, ha nem segítünk rajtuk, vagy nem hajtják végre a parancsot, hamarosan mindannyiukat likvidálják, vagyis felrobbantják. Beléjük nézve, szándékuk valóban fehéren izzó kis mag volt, így segítettünk. Hívtuk a szíriuszi flottából kivált szövetségeseinket, a Fény Szövetségét. Rögtön elszállították őket, vezetőjük segítségével eltávolították belőlük a robbanószerkezetet, és a mű szerveket a DNS-ük alapján replikált igazi szervekre cserélték. Szabadok lettek, megszűntek biorobotnak lenni.

Rögtön nekiálltak tanulni, fejlődni, hogy mielőbb a saját népüknek is segíthessenek. Ebben is segítségükre voltunk, így megmentették egész bolygójuk összes lényét, és felszabadították magukat a több évezredes elnyomás alól. A vezetőjük itt maradt, hogy vigyázzon ránk. Rengeteg kérdése volt, ahogy társainak is, így megkértük őket, hogy a szíriuszi barátaink segítségét kérjék, ők sokan vannak, jobban ráérnek, mint mi, hozzánk akkor forduljanak, amikor nem kapnak válaszokat sem belülről, sem kívülről.

Ők 3-3,5 m magasak, így a lakásunkba nem igazán férnének be, de kívül elférnek, így kintről vigyáznak ránk. Legalább alacsonyabb barátunk sem unatkozik. A képen látszik, hogy eredetileg is harcos faj. Persze hozzánk nem lándzsával jöttek, de eredetileg, amíg le nem igázták őket, valahogy ilyesmi fegyverekkel is beérték. Összességében tiszta szívű, becsületes faj. Örülünk, hogy már ők is a szabadság útján járnak.

Fénykereszt és Lejegyző üzenetei 4.

Itt is van az első számú faj, amelyet bemutatnánk. Mint látszik, ők gyíkszerűek. Még nem készítettem róla egészalakos képet, majd idővel erre is sor kerül. Ők kicsivel magasabbak, mint az átlag emberek, olyan 180-190 cm között változik magasságuk. Ő éppen a mi védelmünket biztosítani van a közelünkben. Miután folyamatosan zaklattak minket, még álmunkban is, mindenféle idegen fajok, és rengeteg műszert küldtek az otthonunkba, hogy azokkal szkenneljenek minket, ezzel a pihenésünket nagyban megzavarva, elhatároztuk, hogy szeretettel fogunk védekezni. A rossz szándékú lények hajói sorra megbénulnak, kisülnek a szeretettől. Így rájöttünk, hogy a szeretet milyen hatalmas erő, milyen sokoldalú, mennyire intelligens energia. Hiába minden próbálkozásunk arra vonatkozóan, hogy levédjük egész lakókörnyezetünket, mindig átjutnak rajta, hol holografikusan kivetítve, hol a műszerek. Természetesen ennek is megvan a maga értelme, csak mi eleinte nem tudtuk mi az, és bizony nem értettük, hogy miért nem hatnak a védelmek.

Azt tudnunk kell, hogy régóta itt állomásoznak a Föld körül ezek az idegen fajok, akiket akár mint a Fény Galaktikus Szövetsége címen és a Szíriuszi Flottaként emlegetnek, nem beszélve az emberek ellen itt lévő sötét gyíkok hajóiról. Ezek a sötét szándékú lények folyamatosan beépülnek a környező hajókra. Vagy úgy, hogy azt állítják magukról, ők át szeretnének állni a Fény oldalára, ezért segítséget és védelmet kérnek, vagy egy sokkal gonoszabb módszerrel, megölnek legénységi tagokat, és a helyüket egy álcázó segítségével átveszik. Sokszor igyekeznek tanácsadói helyet betölteni, hogy így demoralizálják közvetlenül az adott népet, ezzel harcképtelenné téve őket. Persze ennél alattomosabban is megoldják, ezek az álcázott, vagy álcázatlan gyíkok a műszereket meghekkelik, és úgy is blokkolhatják a fegyverrendszereket, és a védelmi eszközöket. Ezekről a hajókról pedig szabotázsakciókat hajtanak végre, legtöbbször a parancsnok tudta nélkül.

A képen látható lény hajója is küldött valamiféle műszert hozzánk, amivel megpróbáltak minket kivonni a forgalomból. Ez persze nem olyan egyszerű, mint azt bármelyikük is képzelné. A szerkezet a hajó parancsnokának asztalán landolt, miután visszadobtuk, a hajót eltöltő szeretetünk pedig lebénította a létfenntartás kivételével az összes műszerüket. A parancsnok őrjöngött, mert nem is tudta, mi folyik a hajóján. Elmondtuk neki, erre mégjobban őrjöngött, mert nem állt szándékában ilyen cselekedet. Kérte, hogy tisztítsuk meg hajóit az összes ilyen személytől. Mi meg is világítottuk az álcázott gyíkokat, a nem álcázottakat ő maga transzportálta el a fajukhoz. Így együttes munkával megtisztítottuk a hajóit a gyanús elemektől.

Mindig megrendítő számunkra, amikor az álcázott gyíkokat leleplezzük. Sokszor gyermekkori barátokról derül ki, hogy már régen halottak, hogy testük holografikus képébe bújva demoralizálhassa a társaságot egy-egy sötét gyík. Ilyenkor mindig nagyon mély a gyász a hajókon. Sokáig siratják rég elhunyt barátaikat, rokonaikat, szeretteiket.

Miután a gyász és a fájdalom csillapodott szívükben, a parancsnok megengedte egy önkéntesnek, hogy lejöjjön hozzánk, a mi védelmünket biztosítani. Azóta van velünk ez a gyík, akit ezen a képen örökítettem meg.

Fénykereszt és Lejegyző üzenetei 3.

Most bemutatok néhány földönkívüli fajt. Le is festettem őket, bár rögtön látszik, hogy nem ez a szakmám, de így könnyebb őket érzékelni. Úgy látszik, hogy a teremtés koronái kétfélék szoktak lenni, legalábbis, ahogy eddig meg tudtuk figyelni. Egy humanoid és egy gyíkszerű csoportot különböztettünk meg eddig. Van sok változatuk, nagyon is különbözőek, mégis valahogy ez a két féle felépítés az, ami rendelkezik magasabb intelligenciával. Tudom, hogy már sokan hallottunk arról, hogy a Földön is él egy gyík szerű faj, amely emberbőrbe bújva, vagyis embernek álcázva magát, birtokolja a világ vagyonát, és minket rabszolgaságba igyekszik taszítani. Őket sötét, vagy fekete gyíkoknak is emlegetik. Rajtuk kívül is vannak egyéb gyík félék, akik viszont teljesen jószándékúak. Még az itt lévő sötétek közül is egyre többen állnak át ténylegesen a Szeretet és Fény Útjára, de erről majd később.

Érdekesnek tartjuk, hogy alapvető természetbeli különbség is jellemzi ezt a két csoportot. A humanoidok békésebb természetűek, inkább az agyukat használják, sokszor talán túlságosan is. Ez annyit tesz, hogy a cselekvés helyett sokszor inkább addig agyalnak, míg lemaradnak az eseményekről, vagy életveszélyes helyzetbe kerülnek. Ha jól belegondolunk, ez ránk ugyanígy jellemző. Ezzel nem azt mondom, hogy ne gondolkodjunk. A gyíkszerűek éppen a ló túlsó oldalán vannak. Harciasak, rögtön ugranak, ahelyett, hogy elgondolkodnának, mi miért is történik.

Összességében viszont, mind a két faj tökéletesen alkalmas arra, hogy spirituális úton járjon. Mindketten képesek áthidalni hiányosságaikat, és gyorsan fejlődni ezen az úton. A mi tapasztalataink legalábbis ezt támasztják alá. Mi sosem a külsőségeket nézzük, azzal könnyen be lehet csapni a környezetünket, mi a legbensőbb szándékot nézzük, ami közvetlenül a Fénymag, vagy Isteni Szikra után következik, ez a fő irányítója a cselekedeteinknek. Az Isteni Szikra minden lény sajátja, a szándékunk ellenben különböző. Akiben a szándék fénye kivilágosodik, mi azokkal a személyekkel, csoportokkal tartjuk a kapcsolatot, segítjük útjukat a Fény és Szeretet Útján, elvezetjük őket egymáshoz, hogy taníthassák egymást, és ha nem kapnak válaszokat az adott környezetben, mi viszont segíthetünk nekik, akkor hozzánk fordulnak. Mi tehetségünkhöz és tudatosságunkhoz mérten igyekszünk nekik válaszolni. Itt fontos megjegyeznem, hogy mindig összefüggéseiben szemléljük az eseményeket, folyamatosan tágítva látókörünket. Ez mindenhogyan felelősségteljes munka, és bizony nem vagyunk tévedhetetlenek. De igyekezetünket tolerálják.

Fénykereszt és Lejegyző üzenetei 2.

Kedves Fénymunkások és információ közvetítést vállalók!

Szeretném felhívni mindenki figyelmét a felelősségre. Milyen csatornából közvetít valaki, és annak mik a tényleges szándékai. A csatornázó hatalmas felelőssége utánanézni a kapcsolattartójának. Sajnos a tapasztalatok szerint kevesen teszik meg, annyira lelkesek, hogy „fentről” csatornázhat. És azoknak is a felelőssége, akik továbbítják, megosztják másokkal az üzeneteket. A fenti írás is sajnos pontatlanná vált, legalábbis a Föderációra és Ashtar parancsnokságra nézve. Sajnos a Fény galaktikus Föderációja már talán csak nevében létezik, mivel több olyan faj is tagja (volt) akiknek nem éppen tisztességes szándékai vannak. Greg Giles információforrása éppen egy ilyen faj. Az üzenetekből nehéz erre rájönni. „Mögé kell nézni”. Ez a faj lett éppen ma egy másikkal egyetemben hazazavarva, mert kiderültek a Föld megszállására vonatkozó és a többi tisztességes faj elleni sötét terveik. Szeretet-vezéreltnek mutatják magukat, közben szövögetik a Föld megszállására a terveiket. Volt tisztességes faj is aki hazament, mikor kiderültek az első ilyen szándékok, hogy ehhez nem adják a nevüket, inkább elmennek. A Föderáció már hónapok óta nem létezik a sokak által ismert formájában.

Szerencsére az itt maradtak közül a többség már jószándékú, segítőkész, a többi meg szemmel van tartva mind a Fény Szövetsége, mind a szíriuszi ittmaradt flotta, mind általunk.

 Az Ashtar parancsnokság már régóta nem létezik. Ashtar hazament az ötödik dimenzióba, pár szíriuszi volt flottaparancsnok visszaélt a kódjával. Kb egy hete a mostani flottaparancsnok le is tiltotta a kódot, senki nem csatornázhat Ashtar nevében. Az ezen időponton túli Ashtar üzenetek egyértelműen hamisak, bármilyen szép üzeneteket is küldtek…

Az írások többsége jó, próbálja a jó irányba terelni az embereket, csak a hitegetés, melldöngetés, arrogáns stílus az árulkodó a nem éppen szeretetteljes szándékról.

Fontos mindenki először saját magát fejlessze amennyire csak lehet.

Egy nagyon jó „ima”, ami utat mutat, hogyan is kezdjünk neki:

„Adj Uram erőt ahhoz, hogy változtassak, amin tudok.

Adj Uram erőt ahhoz, hogy elviseljem amin nem tudok.

És bölcsességet, hogy a kettőt meg tudjam különböztetni egymástól.”

Például ne idegeskedjünk, bosszankodjuk azon, hogy valaki, esetleg közvetlen hozzátartozónk nem akar fejlődni. Szabad akarata mindenkinek, hogy ne tegye. Ezen nem tudunk és szabad változtatnunk. Annyit tehetünk viszont, hogy átadjuk az információkat, többi az ő dolga, döntése.

Amit tehetünk, hogy szeretettel fordulunk feléje, elfogadjuk a döntését, ha nem akar fejlődni.

Tanuljuk az elfogadást.

Én is az információkat átadom, és mindenki saját döntése, hogy mit kezd vele.

Fénykereszt és Lejegyző üzenetei 1.

2012.08.31.

Hát az elmúlt egy hónap igen mozgalmas volt. Sok új információt kaptunk.

A földön található élet eddigi teremtője, akivel Földanya szerződött több néven is ismeretes. Az ókori egyiptomiak Seth-ként ( a gonosz istenként), a zsidók Jahve-ként, vagy Jehova-ként, A muzulmánok Allah-ként ismerik. Nos Jahve megpróbált egy másik dimenzióban lévő haverjától segítséget kérni likvidálásunkra. Nem tetszett neki, hogy felismertük, hogy nem éppen a szeretet és a fény útján jár… hogy nem istenítjük, és hogy szeretetet küldtünk neki, aminek van egy olyan hatása is, hogy mindenkit szembesít tettei következményeivel. Aki szeretetet él meg és sugároz mások felé szeretetet, aki árt másoknak, akár nemtörődömségből is, annak olyan hatásával szembesül. Ezt szokták nevezni például ok és okozatnak, vagy tett és következménynek is. Jahve sajnos s szeretetet nem bírja elviselni, lehet következtetni miért. Sajnos az egója miatt, ami minden lényben benne van, megakadályozta az embereket, hogy szabad akaratukból a fény és a szeretet útját válasszák, csak azokat segítette, akik őt ”imádták”, és segítettek minél jobban elnyomni, kifosztani, megölni azokat, akik nem. Sőt maga is megölt fizikai síkon nagyon sok embert, erről olvashatunk a Bibliában, az ószövetségben. Neki nem érdeke az emberek felemelkedése, mert akkor azok a lelkek kikerülnek az ő hatalma alól, mert az ötödik dimenzióban már nem ő a teremtő.

Szóval mivel a kezében levő hatalommal nem tudott nekünk ártani (a Legfelsőbb Teremtő kérésére és feladatával vagyunk itt, és csak ő hívhat minket vissza), hívott segítséget egy másik dimenzióból, egy nagyon kegyetlen faj teremtőjétől, hogy minket kiiktasson. Ide is transzportálták őket álcázva, fizikai szemmel nem lehet őket látni, csak belső látással. Egy a lényeg szeretetet sugároztam feléjük, aminek eredményeként egyrészt nem sült el a fegyverük, másrészt megbénultak annyira, hogy nem tudtak erővel sem megtámadni. És ami a lényeg, annyira hatott rájuk a szeretet, hogy fel akarták adni eddigi életmódjukat. Ami nem is olyan egyszerű, mivel őket már gyerekkorukban félig gépekké alakították, és beépítettek egy távolról működésbe hozható robbanószerkezetet, hogy aki megszegi a parancsot, egyszerűen felrobbantják. Mint utólag mesélték, sok olyan társuk volt, akinek inkább megszakadt a „szíve”, meghalt, mint tovább részt vegyen az öldöklésekben. A szeretet hatására felerősödött a vágy egy tiszta életre. A Fény Szövetsége segített őket megvédeni, mert egyből küldték a társaikat, hogy megöljék őket, és kiszedni belőlük a robbanószert, és kicserélni a gépeket természetes szervekre, szerv replikátorok segítségével. Azóta a főparancsnokuk kivételével az összes földön lévő társuk a fény és a szeretet útját választotta, másrészt mivel az ő sajnos a sötétség útján járó teremtőjüknek és a bolygólyuknak is küldtünk szeretetet, aminek eredménye az lett, hogy a többség fellázadt a sötétség ellen, és kivívták szabadságukat. A Földre jövők itt is maradtak egyenlőre segíteni az embereknek, és a mi védelmünkre. A védelmünkön kívül az itt elfogott sötét alakokat, mind sötét gyíkokat, mind az ártó szándékú Galaktikus Föderációs lényeket tanítják a fény és a szeretet útjára. Itt van védelmünkre egy másik lény is, aki egy Föderációs hajón szolgált, ahol voltak látszólag átállt ügynök fekete gyíkok is. Nos, ezen fekete gyíkok feladata, hogy elérjék a Föderációnál, hogy állandóan zaklassanak minket, hogy ne tudjuk a Legfelsőbb Teremtő által adott feladatokat végrehajtani. Nos amint észreveszünk egy ilyen kémet, egyrészt visszazavartuk a hajójára, bár mostanában „okításra itt maradnak egy kicsit….))), és szeretetet küldünk azoknak a hajóknak ahonnan kiindultak, és ahonnan a parancsokat kapják. Nos ennek eredményeként, mivel a szeretet szembesíti őket nem éppen pozitív tetteik következményeivel, lebénultak az űrhajók. A parancsnokuk felháborodott, hogy erről nem is tudott, szabotázsakció volt, szítani az ellentéteket, mondtam a parancsnoknak, hogy amennyiben hajlandó eltávolítani ezeket a sötét gyíkokat, ügynököket a hajójáról, ezzel bizonyítva jó szándékát, a szeretet segíthet helyrehozni a hajókat. A vége az lett, hogy megjavultak a hajók, és a parancsnokuk látva feletteseik nem éppen szeretetteljes hozzáállását az emberekhez, és hozzájuk a tiszta hozzáállásukhoz, még rájuk is lőttek, védelmet és felvételt kértek a Fény Szövetségébe. Az egyik legénységi tag látva mit próbálnak művelni velünk a Galaktikus Föderáció egyes tagjai és a sötét gyíkok, vállalta, hogy védelmez minket.

Folytatás következik.