Fénykereszt és Lejegyző üzenetei 13.

 

Látók és csatornázók

Látók

Manapság divat „látónak” lenni, látóhoz járni. Akik hozzájuk járnak, úgy gondolják, hogy majd a látók megmondják, hogy oldja meg a hozzáforduló anélkül az életét, hogy bármit kelljen tennie...

Először nézzük meg a kérdezők szempontjából.

A kérdésfeltevéssel, a kérdező belső hozzáállásával eldől minden, milyen eredmény valószínű a „válaszok” után. A kérdések többsége arra irányul, hogy mi fog történni?

Miért ilyen velem a pl.: párom, munkatársam stb. Persze a következő gondolat, min kellene változtatni másoknak, hogy a kérdező jól érezze magát. Hát ez a hozzáállás mindenhová vezet, de nem a fejlődéshez. Mindenki szabadsága addig tart, ahol a másiké elkezdődik. Lefordítva ezekre a szituációkra, nincs joga senkinek a másikat megváltoztatni, csak ha segítséget kér ebben, akkor is csak segítő tanácsadással.

Amin tudunk változtatni, az a saját hozzáállásunk. A saját boldogságunk nem máson múlik, csak kizárólag rajtunk. Mit tehetünk, ha már látóhoz fordulunk? A kérdés meghatározza a továbbfejlődés irányát. Előre vagy vissza… Ha azt kérdezzük, hogy mit tehetek annak érdekében, hogy változzon a helyzet? Máris tettünk egy lépést fejlődésünk irányába. Persze ez csak az első lépés, sok-sok továbbit is meg kell tenni. Csak egy dolog a fizikai szintű tett, ha ez is szükséges hozzá. A legfontosabb a saját hozzáállásunk megváltoztatása. Ezt tovább most nem boncolgatom, most a látónál volt a kérdés.

Nézzük meg a látó szemszögéből:

Minden „látó”, már aki tényleg lát, nagyon különböző mértékig látja a felsőbb, vagy másik világokat. Látónak azt nevezik, aki már nem csak a fizikai világot érzékeli, és pl.: belső vagy auralátással rendelkezik, „lát” belőle valamennyit. A többség csak a földi szintű "látás" birtokosai. Ez körülbelül az jelenti, hogy csak az aurából, emberi energiákból, vagy jobb esetben a kollektív tudatból tudnak információt kinyerni, a nagyobb, kozmikus összefüggéseket nem értik. A „látás” szintje egyénenként eltérő.

Vannak, akik ha egy kicsit többet érzékelnek a körülöttük lévő világból, mint a többség, kikiáltják magukat „látónak”, vendégeket fogadnak stb. Főleg ha a környezetükből páran emiatt „rajongással” fordulnak felé, hogy jéé, ő már „lát”.

Mivel a „látás” részleges is lehet, például csak aurát lát valaki, és abból nyer ki információkat, vagy csak a kollektív tudatot érzékeli, de a felmerült kérdés kicsit mélyebb értelmű, vagy magasabb dimenziókat, szinteket érintő témáról, előfordul, hogy a fantáziájukkal egészítik ki, amit nem látnak, láthatnak, vagy csak felületesen érzékelnek, színes képet adva a fizető vendégnek, vagy menőzve az ismerősök előtt. Kinek nem esne jól az elismerés. De ez lehet szándékos, vagy csak kellő információ hiánya saját korlátaikról. Előfordul, hogy a „látó” nem tudja lefordítani emberi nyelvre, amit érzékel, lát. Nagyon sok mindent nem is lehet leírni emberi szavakkal, mert nincs rá kifejezésünk, a még oly gazdag gyönyörű magyar nyelvünkben sem. Hallottam olyat, hogy a kérdező az „istenek bolygólyáról” jött. Jól hangzik, de nem fedi éppen a valóságot. Egyrészt nincs külön bolygó az istenségeknek. A bolygókat, csillagokat alkotó istenségek és a velük együtt dolgozó Társteremtők a 8.-9. dimenzió lakói. Ott már nincs fizikai bolygó. Gondolom azt érzékelte a látó, hogy valamelyik felsőbb dimenzióból jött az illető, azt már nem, hogy konkrétan honnan, esetleg csak annyit, hogy nagyon magas rezgésű helyről, és így fordította le, csak hát ez félrevezető több szempontból. Villogni lehet vele, csak az illetőnek egyrészt fensőbbségérzést adhat, azt gondolja, hogy ő már nagyon fejlett, pedig itt a földön megszületéskor a fátyol, amikor leereszkedik, az kevésbé befolyásol, hogy honnan jövünk. A fejlettségért meg kell dolgozni, amennyiben valaki speciális feladattal érkezett, még azt is el kell mellé végezni. Az előfordulhat, hogy ilyenkor képességeket hamarabb tud valaki használni, ha a feladatához szükséges. Ám a fő feladata mindenkinek ugyanaz. Rátalálni a fény és szeretet útjára, megtalálni a belső harmóniát, egyensúlyt, önmagával, a természettel és környezetével.   

Amennyiben a látó olyat érzékel, lát, kap információt, és látszólag nem illik a képbe, amit a kérdező vázol, célszerű a lehető legegyszerűbben elmondani, leírni, és legtöbbször a kérdező pontosan tudja, miről beszél a látó, és adott esetben válasz lehet pár kérdésére.

A látók felelőssége nagyon nagy, ha még úgy is gondolják, hogy nem, vagy nem veszik komolyan. Aki ilyen képességekkel bír, azért nagyobb, mert meggondolatlan megnyilvánulásaival, szándékos túlzásokkal, „megszínesítéssel” hátráltathatja a többi embertársa fejlődését, beavatkozhat mások sorsába kérés és engedély nélkül. Nagyon fontos, hogy a kérdésre válaszoljon, és azt is csak megfontoltan. Itt a kérdésfeltevés számíthat segítségkérésnek. A több információ már beavatkozás. A tett és következmény a látókra is vonatkozik, és ilyen esetekben elég komoly a visszacsatolás, a következménye a beavatkozásnak, félrevezetésnek. Az sem ártana, ha minden látó tisztában lenne saját képességei korlátaival, és azon belül tevékenykednének. Ha már saját magukat nem is nézik, legalább embertársaiknak ne okozzanak kárt. Aki kellő körültekintéssel, a „be nem avatkozás” szabályának figyelembevételével teszi a dolgát, nagyot tud lendíteni mások fejlődésén, persze ha az illetők saját maguk is megteszik, amit kell. És nem tudják le a magukért tevést azzal, hogy elmentek segítségért valakihez.

A „be nem avatkozás”:

Ez sok esetben nem egyértelmű, hogy mit takar. Ok-okozat összefüggéseinél, amennyiben lehetséges, inkább vezessük rá a segítséget kérőt a válasz megtalálására, mint készen adjuk át neki. Ha önmaga jön rá, sokkal jobban elfogadja mindenki, mintha egy „kívülálló” mondja meg. A jövőről szóló információk átadása is nagy felelősség, nagyon hamar beleeshetnek a beavatkozás kategóriába. Több jóstól, látótól  hallom, hogy ez meg az fog történni, konkrétan. Leginkább előfordul, hogy balesetről, betegségről, avagy halálról szólnak. Ez nagyon durva beavatkozás. Főleg azért, mert a jövő állandóan változik, főleg a mai időkben. Nem kell önbeteljesítő, vagy rettegést, félelmet előidéző információt átadni. Már egy gondolat is megváltoztathatja a jövőt. Inkább célszerű felvázolni több utat előtte, irányt mutatva, hogy ha arra megy valószínű az fog történni, ha meg erre, akkor valószínű ez fog történni, stb lehetőleg több utat felvázolva. Azután majd ő döntse el merre akar menni. A nem döntés is egy út következményekkel.

Spirituális és természetgyógyászok előszeretettel elkövetett beavatkozása, hogy úgy „meggyógyítják” a pácienst, hogy az még nem tanulta meg a leckét, amiért az adott betegség kialakult. Ezzel kétféle következmény a valószínű. Egyrészt a „gyógyító” is viseli beavatkozása következményeit, például betegség, baleset, tönkremegy valamelyik háztartási eszköz, autó, vagy anyagi veszteség stb. Másrészt a páciens vagy visszaesik még jobban, vagy másik betegsége lesz, vagy egyéb módon szembesül a megoldandó problémával. Egész addig, amíg a problémával küzdő ember nem hajlandó tenni saját magáért, változtatni saját hozzáállásán, csak maximum tünetenyhítéssel segíthetünk rajta, és információkkal a megoldási lehetőségekről. Persze itt is a legjobb, ha inkább rávezetjük, mint elmondjuk.

Azon még azért érdemes elgondolkodni, ha a „tisztánlátó” dohányzik. A dohányzás azt tükrözi, hogy az illető nem akar szembenézni feladataival, problémáival, nem akarja azokat élesen, tisztán látni, tompítja a képet, érzékelést… Akkor hogyan fogja látni, amit mi kérdezünk tőle? Milyen példát mutat másoknak? Biztos az a követendő út, amit egy dohányos látó mond?…

Az intuíciónkon kívül, ami megtévesztő is lehet, mert vágyaink, érzelmeink befolyásolják a „belső” hangunkat, legyen mindenki körültekintő, gondolkodjon, mielőtt eldönti, hogy kihez, és milyen kérdésekkel megy…

Csatornázók:

Hát ez is egy érdekes témakör. A másik divat manapság „csatornázni” égi személyeket, földönkívülieket, angyalokat stb. és ezeknek az üzeneteknek továbbítása.

Gyakorlással lehet "erőltetni", ám ez sokszor tévútra vezet. Akinek ez sorsfeladata, annak könnyebben megy, mint másnak. Ha annyit elér valaki, hogy tud gondolati úton kommunikálni szellemi kísérőivel, belső mesterével, esetleg felsőbb énjével, az már nagyon jó, hatalmas fejlődést lehet ezzel elérni. Amikor kellően tisztán tudja venni az információkat, és rájön, mire kell figyelni, jobban el tudja fogadni felsőbb lények mondandóját is anélkül, hogy azt hinné, hogy a fantáziája játszik vele. Nagyon körültekintően kell nézni, elfogadni a "túloldalról" jövő információkat, mert ártó szándékú lények könnyen megtéveszthetnek bárkit. És a legfontosabb, hogy ebben is van teszt, vizsga, a fejlődés, a tudatosodás útján, hogy gondolkodás, kellő körültekintés nélkül teszi valaki, a legnagyobb téveszméket szinte szent iratként leírva, vagy odafigyelve, tudatosan több oldalról megvizsgálva, nehogy félrevezessen bárkit akaratlanul is. 

A neten fellelhető "csatornázók " nagy többsége nem csatornáz. Csak azt hiszik. Érzékenységüknél fogva néhány kósza információt elcsípnek, kezdődő telepatikus képességeik segítségével érzékelnek más lények gondolataiból néhányat, esetleg neveket is, és körítenek belőle egy szép mesét, súlyos tévedésekkel, félrevezetéssel, azután csodálkozik a "követő", hogy nem megy semmire a kapott tudással, adott esetben hozzásegítheti, hogy nem épp a fejlődés útján járjon, hanem visszafelé. Azután, a név tulajdonosa meg a fejét fogja, hogy mit adnak az ő szájába. Több ilyennel is találkoztunk. És szinte vallás alakul ki egy-egy csatornázó körül. Úgyhogy ez nagy felelősség is, nagyobb, mint bárki gondolná. A legtöbbel az a gond, hogy nem arra ösztönöz, hogy tegyél magadért, fejlődésedért, hanem majd jön valaki, és megment, segít a felemelkedésben, átadja a technológiát, épít gátakat stb. pl. a földönkívüliek. Előfordul, hogy felemelkedett mestereket vagy arkangyalokat „csatornáznak”.

St. Germaint például előszeretettel közvetítik, igaz ő azt mondja, hogy nem ad át üzeneteket az embereknek, és nincs is feladata a Földön az átmeneti időszakban, egyelőre későbbre sem tervezi… Mihály arkangyalt is megkérdeztük, olyanokat ő sem mondott, amit a „szájába” adnak… Salusáról azt állítják szíriuszi, pedig többször kihangsúlyozta, hogy nem az, és akik annak tartják, azoknak sosem mondott semmit, és még sorolhatnám… 

Van, aki úgy ad át néha tiszta információt, hogy egy földönkívülit jelöl meg forrásként. Ez sem épp a szeretet útja, mert hazugsággal kezdi az üzenetet. Legalább annyi fáradságot vegyen véleményem szerint az író, hogy egy fantázia, vagy „művész”-nevet találjon ki magának.

A sok, ”csatornázásokat” közvetítő blogokat létrehozók felelőssége sem kisebb, amennyiben félrevezető, hamis információkat továbbítanak, egymástól átvéve. A tettei következményeivel mindenkinek számolnia kell. A jó szándék jó kifogás lehet, de amint mondani szokták, a pokolba vezető út is jó szándékkal van kikövezve. A sokadik üzenetet közvetítőnek is van felelőssége, nem is kicsi, a téves, félrevezető információtovábbításban. Tapasztalat az, hogy amikor megpróbálom felvilágosítani, tájékoztatni a blog üzemeltetőjét, és az olvasókat a téves információkról, átadva a helyeset, azt írják, hogy az eredeti üzenetnek milyen jó volt az energetikája, és az enyémnek meg negatív. Persze, ha a csatornázóban a jó szándék az erősebb, csak felelőtlen, csak nem éppen körültekintő, és a forrás is beburkolja szeretettel az üzenetet, jó energiákat éreznek belőle, aki nem akar, vagy tud mélyebbre látni benne, és nem látják az esetleges ártó szándékot. A rossz érzést pedig az kelti, hogy arról tájékoztatja az olvasót az üzenet, hogy tegyél magadért, gondolkodj is, ne csak birka módon kövess bármilyen tetszetős információt. Ez persze nem tetszik azoknak, akik mástól várják a problémáik, feladataik megoldását, míg ők ölbe tett kézzel várják a megváltást. A szembesítés nem szokott kellemes érzéssel eltölteni senkit. A belső érzés elnyomja az információból áradó szeretetet. Előfordul, hogy nem lehet hozzászólásokat írni, véleményt a „csatornázott” üzenetekhez. Esetleg kitörlik, vagy fel sem engedik tölteni, a blog tulajdonosára nem éppen jó fényt vető, és a csatornázott üzenet súlyos tévedéseire figyelmet felhívó hozzászólásokat. Ezek mutatják, hogy mennyire vállalják a felelősséget tetteikért. Mert ugye érdekes, hogy aki tényleg a fény és a szeretet útján jár és tesz is valamit a fejlődéséért, nem mondja vagy írja ezt, hanem megköszöni a felvilágosítást. Ám szabad akarat van, mindenki azt fogad el és meg, amit akar. A felelősség mindenki sorsáért a saját kezében van, ha tetszik, ha nem. Azt sem „kell” elfogadni, amit írok, mondok. Mindenki nézzen körül magában, ott keresse a válaszokat, meg fogja találni a neki legidőszerűbbeket, legrászabottabbakat, ha elég mélyen keres, ahol az ego már legkevésbé tud beleszólni. Ott megtalálja a Legfelsőbb Teremtőt a legtisztább információkkal.

Az én feladatom a fény és a szeretet választásának lehetőségét biztosítani. Ennek egyik formája, a lehető legkorrektebb információ átadás. A továbbiakban mindenki szíve joga, arra megy, amerre akar, azt fogad el, amit akar, ám a felelősség saját sorsáért mindenkinek mindig él. Mindenki felelős azért, amit tett, vagy amit tenni elmulasztott.

Földanya üzenetei 6.

 

F: Azért szólok most hozzátok, kedves emberek, mert látom, hogy ahogyan közeledik december 21-e, egyre inkább elkezdtek kapkodni. Először is elmondanám, hogy nem lesz semmilyen óriási változás, most hihettek bármit, maja naptár ide, vagy oda. A korszakváltás meg fog történni, de mint már mondtam, nem fogunk együtt az 5. dimenzió magasságaiba emelkedni, hanem csupán a 4. dimenzióba, ahová nem kíséri az átmenetet olyan nagy váltás, mint eddig hittétek. Tudom, hogy sokan csak azért tesztek úgy, mint ha nagy erőkkel fejlődnétek, mert úgy gondoljátok, erőfeszítéseiteket valaki majd megjutalmazza. Sokkal fontosabb lenne, hogy ténylegesen, a fejlődésetek érdekében cselekedjetek, és ne abbéli félelmetekben, hogy majd lemaradtok valami nagy változásról. Ha igazat akarok szólni, akkor az álfejlődők így is lemaradnak, és az fog valamit is érni, az fog velem fejlődni, aki azért fejlődik, mert egyesülni vágyik az Egy Teremtővel, aki meg akarja ismerni igaz önvalóját. Ez egy olyan út, amit nem a félelem, hanem a szeretet motivál. Ez igazi fejlődés, nem csak látszat, ezért nem is csak látszattevékenység.

Látom, hogy a nagy izgalmatokban és félelmetekben megtesztek egy sor fölösleges dolgot, hiábavalóságot, hogy mutassátok magatoknak, embertársaitoknak, és nyilván nekem, meg Zilonnak, meg a Legfelsőbb Teremtőnek is, hogy annyira változni akartok. Erre csak azt tudom mondani, hogy nem elég akarni, tenni is kell érte, de ez nem azt jelenti, hogy mindenféle álságos dolgokkal töltitek az időtöket, mondjuk kétes tanfolyamokra jártok, tisztán látókhoz mentek tanácsért, akik annyira látnak tisztán, hogy veletek együtt vak vezet világtalant, meg egy halom pénzt áldoztok mindenféle asztrológusra, meg gyógyítóra. Ezek külsőségek, ez még mindig csak az akarás, nem az, hogy valóban is tesztek bármit. Ahhoz, hogy tegyetek, nem kell más, minthogy felmerülő problémáitokat megoldjátok, a szeretet sugározzon belőletek, és hassa át minden gondolatotokat, a szeretet itassa át szavaitokat, cselekedeteiteket. És az elfogadás. Sose mást akarjatok megváltoztatni, megváltani, csak magatokat. Ha bennetek rend lesz, akkor az a rend már kihat környezetetekre is. A változtatásokat csak magatokon eszközölhetitek, de ezt már nem tudom jobban és érthetőbben elmondani, értsétek meg végre.

Aztán látom azt, hogy bizony azért el-elgondolkoztok üzeneteimen, a Teremtő üzenetein is, és igyekeztek valóban magatokban megkeresni a válaszokat, kérdéseitekre. Látom, hogy ezek a kis energiacsomagok, ha magatokhoz veszitek őket, azért hatnak, ha tudtok róla, ha nem. És bizony érzékelhető, hogy saját akaratotok és fény felé törekvésetek végül meg is látszik energiarendszereitekben. Nem szeretném, ha azt gondolnátok, csak szapulni tudlak benneteket. Ez nem így van, mert ha látom az eredményt, azt bizony el is ismerem. És most látom, igaz, hogy lehet ezt erősebben is, de akkor is eredmény, és nagyon örülök. Benne van ebben az is, hogy bizony én magam is megoldottam néhány dolgot magamban, tudom, hogy nem egyszerű sokszor a változás, hogy az igazságot felismerni sokszor fáj, a szembesülés kellemetlen, de onnan lehet elindulni egy szebb jövő irányába. Én is fejlődök, nekem sem könnyű, hiába gondoljátok azt, hogy mert nekem ez csak egy mozdulat. Tévedtek, ugyanúgy megszenvedek minden egyes apró momentummal, mint ti. Azt is tudom, hogy mindenkinek a saját baja a legnagyobb, így gondolhatjátok, hogy nekem sincs könnyű dolgom. De akkor is dolgozok magamon, és nem engedem, hogy bárki eltérítsen. Igen, előfordul, hogy kérek segítséget, de az igazi választ magamban keresem, és a megoldást én magam teszem meg, nem más. Nekem is van olyan, hogy nehezebben megy, de most végre igazán haladok. Érzitek is, vannak földrengések, katasztrófák, de az én változásom ezzel jár. Nem is olyan különböző ez, ha belegondoltok, a ti változásaitok is képesek nem kis vihart kavarni a környezetetekben. Vannak olyanok, akik ezeket a viharokat legalább olyan súlyos lelki nehézségnek éli meg, mint amilyen súlyos fizikai károkat okoz egy-egy tornádó.

Ami még fontos lenne, hogy megértsétek, nem kéne a mágiát erőltetnetek. Számomra a mágia mindaz a beavatkozás, amit nem kért senki. Most gondolkodjatok el, hogy azzal, hogy mindenféle dimenziókapukat, meg térkapukat nyittok, mi történik. Meg azzal, hogy mindenféle energiát aktiváltok bennem. Kértem? Nem! Ez egyéni kezdeményezésetek, de ha valaki azt mondja kértem, akkor közlöm, hogy ilyet már hónapok óta nem kértem, akkor is olyanokhoz fordultam, akik értenek ehhez, és akkor sem dimenzió- és térkapuk nyitogatását kértem. Olyan energetikai változtatásokat kértem, amik előnyösen befolyásolták fejlődésemet. És ami lényeges, olyanoktól, akik értenek hozzá. Ők nem verték nagydobra olyan formán, hogy bevonjanak mindenkit, akinek csak kedve van ilyenhez, mert felelősséget vállaltak tetteikért, így szépen a tanácsaim, és a Legfelsőbb Teremtő tanácsai alapján jártak el, anélkül, hogy engedtek volna bárkit is belekontárkodni ebbe a folyamatba. De mint mondtam, már ezek az idők elmúltak, most nem kérek tőlük ilyesmit, mástól meg aztán pláne nem.

El sem tudjátok képzelni, hogy mennyi gondot okoztok ezekkel a tér- és dimenziókapukkal. Nem tudjátok, hogy milyen irányokba nyílnak. Bezárni őket nem vagytok képesek, sőt senki sem, mert szabad akaratotokból nyitottátok, ki tudja hány ember energiája és akarata nyomán. Mivel ezt vállaltátok, így rátok terhelődik majd a felelősség, de engem is visszahúztok a fejlődésben, amit meg tényleg nem kértem. Megértem, hogy lassítani akarjátok a folyamatot, hogy több időt nyerjetek, tudom, hogy ez nem tudatos, mert tudatalatt teszitek, de teszitek, és bizony hatalmas károkat okoztok ezzel. Ezeken a kapukon, mint már mondtam, megannyi faj és lény jön be. Folyamatos támadásnak vagyok kitéve. A Fény Szövetsége pajzsként áll a támadók és közém, hogy védjen, de ezt sem lehet örökké csinálni, lenne más dolguk is, szintén rajtam, értem, a fejlődésem megkönnyítésére. De amíg ezek a támadások mennek, addig kénytelenek azzal foglalkozni, és nem jut a lényegre idejük. Kérlek benneteket, hogy hagyjatok fel ezekkel a tevékenységekkel, és forduljatok önmagatok irányába. Ha ezt megteszitek, és tesztek néhány lépést is előre a tudatosodás útján, akkor majd rájöttök, mennyi bajt okoztatok nekem ebben az időszakban.

Egyet azért a tudomásotokra hozok, hogy ha nehezen, úgy, ha könnyebben úgy, de meg fog változni minden rajtam. Nem egyszerre, mert annyira szeretlek titeket, hogy meg akarom adni maximálisan az esélyt mindannyiótoknak a fejlődésre, de akkor is meg fog történni a változásom, ami azzal fog járni, hogy a tudatosság irányába haladást fogják az energiáim előnyben részesíteni. Már most is látom, hogy a nagy kapunyitogatók mennyi gonddal, bajjal, betegséggel küzdenek, de ezt a fanatikusabbak úgy élik meg, hogy a gonosz erők próbálják megnyomorítani őket, holott csak felelőtlen tetteik következményeit élik meg. El kellene gondolkodni, hogy ha valaki valóban a fény és a szeretet útján jár, akkor miért vegyül a szép dolgok mellé annyi szenvedés, és fájdalom. Ez az út sok lemondással jár, de sokkal több áldással, mint bajjal. Van, aki ezen az úton jár, és többé sosem beteg, mert időben megoldja a kiváltó okot. Aki állandóan szenved, betegeskedik, nyomorog, az valamit nem csinál megfelelően. Ezt fontos lenne megértenetek, de ami a leglényegesebb, hogy magatokon változtassatok, és ne máson, vagy rajtam. Annyi mindent tudni szeretnétek, a múltról, a jövőről, csak éppen a jelennel, az „itt és most”-tal nem törődtök, holott a múltatok vezetett a jelenhez benneteket, és jelenetek határozza meg jövőtöket. Felelősség, kedves emberek. De minden cselekedetetekért vállaljátok is, ha tetszik, ha nem, ha elhiszitek, ha nem. Hát fejlődjetek ezek szerint.

Ha rajtam segíteni akartok, akkor tudatosodjatok, és magatokon dolgozzatok. Ne rajtam! Röviden ennyit gondoltam most üzenni nektek. Ha ebből nem értetetek, akkor természetesen erősebb figyelmeztetések fognak jönni, de ez az ok és okozat törvénye, ne gondoljátok, hogy én okozok nektek rosszat, azt ti okozzátok magatoknak a felelőtlenségetekkel, és tudatlanságotokkal. Remélem, együtt fejlődve jutunk egyre följebb és följebb, közelítve a végtelen Fényt, a Legfelsőbb Teremtőt!        

Forrás: www.uzenetekazeterbol.blogspot.com

A Legfelsőbb Teremtő üzenetei 6.

 

M: Teremtőm, úgy gondolom, hogy a többi ezer felmerülő kérdés közül egy nagyon fontosat emeljünk ki, ez pedig az, hogy fejtegetted a végtelenül táguló és szűkülő spirált, és elhangzott egy érdekes dolog, hogy van, ami kevesebb, mint egy, mégsem nulla. Erről szeretném, ha beszélnénk egy kicsit. Biztos vagyok benne, hogy aki ezt észreveszi, azt fogja gondolni, hogy hazugságokat írok le, miért is kéne elolvasnia, és értelmeznie innentől kezdve a leírtakat.

T: Jól van, legalább figyelsz. Ez egy egész filozófiai problémát vet fel, amit több oldalról is lehet szemlélni. Igaz, hogy valami nem lehet kevesebb, mint egy, mert bármekkora piciny részről is beszélünk, az akkor is egy picike rész. Matematikailag van csak értelme a törtszámok létezésének, igazából nincs olyan, hogy egy találkoztam egy negyed emberrel. Attól, hogy hiányzott az illető keze, vagy lába, még egy egész emberről van szó, vagy ha nem egész, akkor nem is létezik, vagy halott. Annak, hogy törtekben gondolkodjunk, még annyi értelme van, hogy feltételezünk egy egészet. Ha létezik egy egész, ami oszthatatlan, egységben van önmagával, egy teljességet alkot, akkor rólam beszélünk, összességemben, egységemben. Ami apró rész a nagy egészen belül van, azt már ki lehet fejezni törtszámokkal, hogy mondjuk az anyagi dimenziók alkotják a 3/5 részemet. És lehet így osztogatni, összesítgetni, vagy százalékos arányokat megállapítani. Ekkor azt látod, hogy a 0,00000000000000001 %-om is valami, ami több a nullánál. Matematikai értelemben van ennek értelme, mert feltételezi, hogy van valami, ami 100%, ami 1, egy egész, stb. Viszont nem feltételez 2-őt, vagy 3-at, csak ezt az egyet, amennyiben egy teljességről beszélünk, és azon belül annak részeiről.

Ellenben, értelmet nyerhet a 2, 3, 4 stb. is, ha a részek mennyiségét szemléljük, hogy azok nagyobb léptékű összefüggéseit kutassuk, szemléljük. Ez olyan, mint a mikrokozmosz a makrokozmoszon belül, vagy galaxis a galaxis-halmazon belül, vagy bolygó a galaxison belül. Tudjuk, hogy több kis rész alkotja a nagy egészt, így kis részekből lehet 2, 3, 4, 1, vagy milliárd, de nagy egészből csupán egy van.

A másik, amit érdemes figyelembe venni, hogy hiába állapítjuk meg, hogy a nagy egész 1/100000000 részéről beszélünk, vagy a 0,12333458458645868365 %-áról, az akkor is egy dolog marad, ami nem egyenlő nullával. Akkor is egy létező valami. Ettől ez még lehet egyszerre két dolog is, de minimum egy lesz. Ebben az összefüggésben nem létezik olyan, hogy kevesebb egynél. Akármennyire is belemerülsz az apró elemekbe, akkor is egyszerre egy apró elemet fogsz vizsgálni, minimum. Ha azt is bontod még kisebb részekre, akkor is egy valami kicsi részecskét fogsz elemezni. Így néz ez ki, két különböző szempontból.

Van aztán a dolgoknak más aspektusa is. Azt mondom, hogy te egészséges vagy. Ez mit is jelent pontosan? Jelentheti azt is, hogy éppen semmilyen betegség nem gyötör, de inkább azt jelentheti ebből a szempontból, hogy nincs benned a kórokozók akkora százaléka jelen, ami már tünetet is okoz. Ez orvosi aspektus. Ha elmész egy kivizsgálásra, akkor, mindenfélét megállapítanak, ami arra utal, hogy tele a szervezeted egy halom élősködővel, baktériummal, vírussal, meg minden ilyesmivel, csak éppen ezek jelenléte nem okoz olyan mértékű tünetetek, hogy azzal orvosilag már kezdeni kéne valamit. Ettől még hemzsegnek benned ezek a kis mikroorganizmusok, még az is lehet, hogy néha hullámzó kedélyállapotot idéz elő benned, vagy vannak enyhe, még igazi említést nem érdemlő tüneteid.

Az, hogy egészséges vagy, fizikai szempontból azt jelenti, hogy megvan az összes alkatrészed, ezek együtt is képesek működni, mindegyik kis alkatrészed dolgozik, megteszi, ami tőle elvárható, de legalábbis igyekszik annyira, hogy ne okozzon gondot a tested működése a mindennapi életedben.

Aztán vagy ennek egy spirituális vetülete is, hogy egységben vagy önmagaddal, vagyis velem. Na, itt szokott lenni a nagyobb gond. Ez bizony már problémákat vet fel, mert nem is akartok velem egységben lenni. Ezt azért mondom, értem, és, mit kérdezel, mert ezt látom. Ha nem ezt látnám, akkor semminemű problémád nem lehetne az életben, tudnád, hogy nincs halál, el is fogadnád, nem akarnál a környezetedre hatást gyakorolni, akkor elég lenne neked puszta létezésed, puszta létezésem. De az túl nyugis nektek, mondhatni unalmas, bár ezt azért nem mondanám. Igazából már az is nagy előrelépés lenne, ha magatokkal összhangba tudnátok kerülni. Persze ez az én kihagyásommal megint nem fog menni. Ha érzed, és tudod, hogy egy tökéletes, teljes egész vagy, ahogyan én is tudom ezt magamról, akkor képes vagy környezetedet formálni. Amíg azzal küzdesz, hogy a szomszédnéni beszólt reggel, és ez mennyire idegesít, hogy képzeli a vénasszony, hogy engem kritizál, akkor biztos, hogy nem vagy teljes egységben önmagaddal, mert aki egységben van önmagával, azt nem tudja megzavarni a szomszédnéni bármilyen megnyilvánulása. Az még csak nem is a szomszéd eszéhez fogja mérni és úgy lép rajta túl, mert az még mindig azt feltételezi, hogy nyugalmad tükörvizét megfodrozta a beszólás, hanem rezzenéstelen maradsz, mert magaddal egységet képezel, te önmagadban vagy egy teljes egész. Ezt bizony csak úgy tudod kivitelezni, ha megtalálsz engem önmagadban. Tudod, én teljesen egységben vagyok önmagammal. Elmondom neked, hogy mit érzek, amikor azt a rengeteg szellemileg fejletlen embert nézem, akitől neked feláll a hátadon a szőr, égnek áll a hajad, és hasonlók. Én pontosan tisztában vagyok vele, hogy minden úgy tökéletes bennem, ahogyan van. Engem egyáltalán nem érint meg, hogy valaki éppen megnyúzza a kishúgát. Egy, hogy tudom, ilyen nincs, ez csak illúzió, ami bennem van. Ez csak egy gondolat, ami átcikázott az elmémben. Aztán tudom azt is, hogy az örök változatlanságban ez nem változtat semmin. Elfogadom, hogy az alacsonyabb rezgésű szeretethullámok már csak ilyenek, ettől még ugyanolyan csodálatosak és tökéletesek, mint a magasabb rezgésszámú szeretethullámok. Semmi különbség nincs közöttük.

Amire te gondolsz most, az, hogy pedig dehogy nincs különbség. Igen, mert te ebből a szempontból még nem vagy teljesen egységben önmagaddal, és elhiszed, hogy létezik az az illúzió, amit átélsz, vagy látsz. Pedig mindez csak egy kósza gondolatod. Azért láthatod a fizikai „valóságban”, mert az elméd megteremti, de ettől még nem létezik, ettől még mindig csak egy illúzió, a te részed. Az, hogy ilyeneket látsz magad körül, egyszerűen arra utal, hogy azt hiszed, te az egységen kívül vagy, ki vagy belőle szakadva, ettől nem érzed magad teljesnek, egésznek, egészségesnek, így a gondolataid is betegek, ahogyan a világ is beteg, amit magad köré elképzelsz, kivetítesz. És mit érzel? Azt, hogy egy törtrész vagy, jobban mondva egy fél. Vagyis Félsz. Itt van az az érzés, ami kizárólag a szeretettel gyógyítható. Nincs rá semmilyen gyógyszer. Elnyomhatod magadban, hogy valami brutálisan törjön elő, például kegyetlenségben nyilvánuljon meg, vagy vakmerőségben. Erre egész tudományok vannak nálatok, hogy hogyan hozzák ki az emberekből a félelem segítségével a brutális vadállatot, vagy a teljesítményt, vagy azt, hogy engedelmes legyen, és megint sorolhatnám. Mindaddig rávehetők vagytok ezekre a hiábavalóságokra, amíg meg nem találtok engem önmagatokban, és végre egyensúlyba nem kerültök önmagatokkal és velem. Akkor végre ráeszmélnétek, hogy rajtatok kívül, azaz rajtam kívül, mert mi egyek vagyunk, nincs senki és semmi más, minden, amit ezen kívül érzékeltek, az csupán illúzió. Igazából gyönyörködtet, hogy milyen komplex illúziókat gyártotok magatoknak. Fantasztikusan színessé varázsoljátok ezzel a kozmoszt, az összes dimenzió megannyi univerzumát. Képesek vagytok olyan érdekes valóságokat teremteni magatoknak, hogy az tényleg izgalmas. Ehhez képest az, hogy csak élvezitek velem az egységet, tényleg eléggé unalmasnak hat. Bár megvan annak is a maga szépsége és csodája, és tulajdonképpen az utatok is oda vezet. Aztán megint kiáradtok, majd újra és újra visszatértek. Az az egészben a sajnálnivaló, bár ne higgyétek, hogy valakit is képes vagyok sajnálni, mert magamat, aki tökéletes vagyok, teljes egész, miért sajnálnám? Így egy részemet sem tudom sajnálni. Visszatérve erre, az egy érdekes dolog, hogy annyira csodás komplex világokat teremtetek magatoknak, hogy le a kalappal, és még csak észre sem veszitek, fel sem fogjátok, hogy tulajdonképpen mindez a ti saját teremtésetek. Azt hiszitek, hogy egy csomó ember, és UFÓ, meg mindenféle ismert és ismeretlen dolog alkotja a világegyetemet, az univerzumot, meg vannak dimenziók, meg van fejlődés, meg van mindenféle, meg istenek, meg bolygók, meg teremtők, meg angyalok, holott mindezeket csak magatoknak teremtitek, ezek mind illúziók, igazából semmi sem létezik, csak én. Ha ezt megértitek, akkor lesztek egyek önmagatokkal és velem egyaránt, és akkor majd büszkék is lehettek rá, hogy mennyire csodálatos teremtők vagytok. Hát ez a nagy egész összefüggése, azé nagy egészé, ami mindent áthat, ami mindent alkot.

Visszatérve az egy, a kevesebb, mint egy, de mégis több, mint nulla problematikához, ez is csak egy illúzió, amin az agyatokat tornáztathatjátok, ahelyett, hogy meglátnátok az Egy Igazságot. Ha akarjátok, még felvethetünk néhány ilyen elgondolkodtató, elemezhető dolgot. Ha mindent ügyesen elemeztek, végül hozzám juttok el, mert én vagyok a kezdet és a vég, az Alfa és az Omega: Α és az Ω, és mindez egyszerre, mert igazából nincs kezdet és vég, csak a létezés. Ez vagyok én. Amikor valaminek kezdete és vége van, az már a dualitás megteremtése, az már csak illúzió, a ti egyéni kis világotok sajátja. Igazán büszke vagyok minden részemre, mert minden részemet a saját képemre alkottam, minden részem teljes és tökéletes, és képes a teremtésre. És ahogyan a részeim világa egy illúzió, az is csak egy illúzió, hogy vannak részeim.       

Forrás: www.uzenetekazeterbol.blogspot.com

A Legfelsőbb Teremtő üzenetei 5.

 

T: Most vegyük kicsit át kedvenc témámat is, a halált. Milyen érdekes, hogy hisztek valami ilyesmiben. Úgy vélitek, hogy ahhoz, hogy megújuljatok, egy új fizikai testet kell létrehoznotok, azt is úgy, hogy egy másik fizikai testből jöjjön létre. Vagyis ahhoz, hogy új tudatossági szintre léphessetek, kénytelenek vagytok előbb meghalni, majd egy apától és egy anyától, az anyaméhből kipottyanni, ezzel biztosítva magatoknak a tiszta lapot, egy új kezdethez. Mennyire tévedtek, de ez is az illúzió része. Ezért is van a felejtés fátyla. Ez annyira illuzórikus gondolat, hogy akkor már miért ne férne bele az is, hogy újra és újra meg kelljen keresnetek magatokban engem, különben nem találjátok meg a kivezető utat, saját labirintusotokból. Ezt a labirintust ti építettétek magatoknak. Aztán, hogy izgalmas legyen a játék, még időbeli korlátot is állítotok magatoknak, hogy kb. 60-100 év alatt meg kell találnotok az egységet velem, vagy megint elölről kezdhetitek, egy újabb apró testben, és megint mindent elfeledtek, hogy teljesen tiszta legyen az a lap, ha már egyszer ez az egész azért van, hogy tiszta lappal indulhassatok megint a keresésnek. Így jutottatok el a karmához. Aztán, amikor végre meghaltok, kicsit többet visszaszereztek elfeledett tudatosságotokból, akkor aztán elemzitek, hogy mit rontottatok el, vagy mit csináltatok jól az elmúlt fizikai megtestesülésetek során, és még arra is vetemedtek, hogy nem elég a tiszta lap, de azért emlékeztetitek magatokat, hogy egy csomó mindent rosszul csináltatok, azt bizony ki kell javítanotok, mert gyötör titeket a bűntudat, hogy valamit nem csináltatok megfelelően. És kiderül, hogy magatokat is becsapjátok, mert nem is annyira tiszta az a lap.

A fizikai testetek egója természetesen alacsonyabb rezgésszámú, mint amikor nincs fizikai testetek, vagyis amikor épp a halálon túl vagytok, akkor fénytesteteket nem keményítitek kéreggé, tehát ahhoz kapcsolódik egy magasabb rezgésű egó. Ő az, aki értékel, akinek nem tetszik, hogy valamit rosszul csinált alacsonyabb rezgésű megtestesülése. Azért valahol bizarr, hogy ennyire szeretitek magatokat kínozni. Nem is értem miért, de biztos ez egy jó játék, ha ennyien játsszátok. Vagyis ezzel kapcsolatban az van, hogy van egy szellemetek, aki tudja, hogy velem egy és ugyanaz. Ez a szellem aztán úgy dönt, hogy kicsit alábbszáll a rezgéstartományban, mert kíváncsi, hogy ott mi található, milyen szabályok működnek. Ez a lélek, vagy a magasabb rezgésű egótok. Amikor szellemetek úgy dönt, hogy megnézi, alantabb mi van, akkor már ő is egy egó, mert valami rajtam kívüli dolog akar lenni. Megmutatja, hogy önálló, így alászáll. Így a választott alacsony rezgés és maga között létrehoz egy átmenetet, ez a lélek. Aztán innen már alá tud szállni akár egy egészen alacsony rezgésre is. Aztán azzal játszik, hogy egy alacsony rezgést hogyan lehet arra motiválni, hogy az emelkedő spirálkarra álljon. De ez egy óriási csapda, mert ilyet, mint mondtam, senkinek és semminek nincs joga megtenni.

Ezért van ez a rengeteg illúzió, mert a szellemetek próbálgatja magát, milyen a meggyőző ereje, hogyan tud magához felhúzni, hogyan tud átváltoztatni alacsony rezgést magasabbá. Igazából a lélek nem véletlenül átmenet a test és szellem között, mert már írtam, hogy ha két különböző rezgés közelíteni próbál egymáshoz, akkor létrejön egy közös nevező, na ez a lélek. Közvetít, próbálja összehangolni, egymáshoz közelíteni a két eltérő rezgésszámot. Persze mint mondtam, ez teljesen hiábavaló próbálkozás.

Viszont amikor az alacsonyabb rezgés ráeszmél, hogy egy velem, akkor egyesül a tudat, vagyis az alacsony rezgésű test, a lélek, vagyis a közös nevező, és a szellem, vagyis az elsődleges, magas rezgés, és nem csak összeadódnak, hanem valami többet hoznak létre, persze, mert én sokkal több vagyok, mint három szám összege, én végtelen vagyok, és velem egyesül olyankor az energia. Még itt is csodás utazás kezdődik, mert nem kell rögtön feloldódni bennem, az egyesülést meg lehet úgy is élni, hogy a szeretetspirál emelkedő karján haladjon felfele a részecske, így részesül végtelen tökéletességemből, mégis utazás az utazás, és megannyi élménnyel gazdagodik, miközben a magasabb és magasabb rezgésszámokat érinti. Minden egyes rezgésszám egy új világ, rengeteg aspektussal, rengeteg összefüggéssel. És mindig van valami, amiben lehet gyönyörködni.

A lényeg, hogy ha bárhol hatást akar kifejteni a részecske, akkor megszűnik megfigyelői posztja, és aktívvá válik, ezzel újabb és újabb illúziókat teremtve. Ez nem baj, sőt csodás, mert így ismerhető meg a sok különböző rezgésszám adta megannyi fantasztikus lehetőség. Amikor már a részecske kinézelődte magát, dönthet úgy, hogy megint emelkedik, akkor ismét közelebb kerül hozzám. Amit én tanácsolnék, hogy amikor aktívak vagytok, akkor is legyetek szemlélődők, így nem vesztitek el velem a kapcsolatot, egységben maradtok velem, és így lehet teljes élmény az utazás, ahol bejárjátok a nem létező távolság minden zegzugát, mindent érzékelhettek, ami van, és ami egyben nincs. Így tudtok teljes jogú társteremtőimmé válni.

Én is egyszerre vagyok aktív és passzív, a mozdulatlan mozgató, a teremtő, akit sosem teremtettek, és mégis mindig létezett. A kiterjedés nélküli pont, ami tartalmaz mindent. Én vagyok az, ami megnyilvánul és ami nem nyilvánul meg. Én vagyok a megnyilvánult megnyilvánulatlanság. Egyszerre vagyok minden, és semmi, de mégis valami, ezért a legegyszerűbb azt mondani: Vagyok aki Vagyok.

És mindannyian egyek vagyunk. Most már világos, hogy miért nem ér sokat, ha mindenféle gyógyítóhoz eljártok, mindenféle tanfolyamon részt vesztek ahelyett, hogy a velem való egységet keresnétek önmagatokban. Magatok hathattok magatokra, és senki más. És ti is csak úgy tudtok hatást gyakorolni önmagatokra, ha velem egyesültök. Csak ez az egy igazi hatás létezik, a többi illúzió.         

Forrás: www.uzenetekazeterbol.blogspot.com

A Legfelsőbb teremtő üzenetei 4.

 

M: Teremtőm, beszélj nekem arról, hogy miért nem írhattuk le a teljes igazságot Földanyával kapcsolatban.

T: Ez megint egy érdekes kérdés, teljesen jogos. Azért nem beszélhetünk a teljes igazságról, mert egyrészt meg sem értenék az emberek, de ami még fontosabb, hogy annyira sok az összefüggés, hogy igazán nem is kívánhattam volna tőled, hogy egy darab kérdés köré hirtelen egy könyvet keríts. Ha van időd, mondok én neked fontos dolgokat az igazságról és összefüggéseiről.

M: Tudod, hogy rád mindig van időm, és az igazságra is, halljuk hát, mik azok az összefüggések.

T: Először is tudom, hogy úgy véled, a részigazságok egyenlők a ferdítéssel, vagy a hazugsággal. Bizonyos szempontból nincs hazugság, csak igazság. Ha valaminek az ellentétét állítod, az egy bizonyos rendszerben már pont az igazság. Ez az egész ismét a dualitásotokból fakad. Miért zavar téged az, hogy valaki nem mond igazat? Először is, vegyük át, mit neveztek ti hazugságnak. Gondoltok, éreztek, mondotok, tesztek valamit, és amikor arról beszéltek, nem azt mondjátok, ami ténylegesen történt, amit ténylegesen gondoltatok, éreztetek, mondtatok, tettetek, hanem valami egészen mást. Ezzel önmagában nincs is gond, csak akkor, ha ezzel valamit el is szeretnétek érni. Itt jön az az összefüggés, hogy miért zavar bárkit is az, hogy valaki nem azt mondja, ami valójában történt? Miért kéne hinnetek rajtam kívül bárki másnak? Egy olyan világot teremtettetek magatoknak, amiben a szeretetet feltételekhez kötitek. Ez az a pont, ahol el kell gondolkoznotok azon, hogy mit is vártok ezek után? A szeretetre mindenki vágyik, ezt valahogyan el kell érni, valahogyan rá kell venni a többieket, hogy szeressenek titeket. Ha feltételekhez van kötve, akkor meg kell teremtenetek, legalább látszólag azokat a feltételeket, amik alapján már kiérdemlitek a többiek szeretetét. Mivel a szeretet maga az élet, nem is tehettek mást, mint erre vágytok. Nem az a hazugság és ferdítés, hogy kénytelenek vagytok össze-vissza beszélni, hogy elérjétek a szeretetet, hanem az a ferdítés, hogy ha nem vagytok elég ügyesek, akkor nem vagytok rá méltóak. Az a ferdítés, hogy a szeretet feltételekhez van kötve. Ez nagyon hátráltató tényező. Mondhatnám, hogy hogyan képzelitek azt, hogy egy ilyen természetes, az élettel velejáró dolgot képesek vagytok lealacsonyítani, de miért is szapuljalak benneteket?

Tudom azt, hogy ahol jelenleg vagytok, a szeretet egy alacsonyabb rezgése. Ebből az következik, hogy hiába a nemes érzelem, már nem tökéletes. Nem vagyok benne biztos, hogy ezt más is meg tudja érteni, de megpróbálom átadni az információt, aztán kezdjetek vele amit akartok. Már az eddigi beszélgetésinkben is mondtam, hogy tökéletesség csak abban az állapotban létezik, amikor egyé váltok velem. Ez olyan, mint amikor egy végtelenül magas rezgésű energiáról beszélünk. Számotokra értelmezhetetlen az, hogy végtelen. Ugyanígy értelmezhetetlen a teremtés is, mert mindkét irányba végtelen. A makro- és a mikrokozmosz irányába is. Nem vagytok képesek elképzelni, hogy valami lehet egynél is kevesebb, ráadásul úgy, hogy mégsem szűnik meg. Ott vannak azok a gyönyörű ábrák, ott a nautilusz csiga háza, de az már tökéletlen, mert a háza nem végtelen, valahol elkezdődik. Viszont a teremtés végtelen. Hiába írtátok le a Bibliátokban, hogy hetedik nap megpihentem, ez egy ferdítés. Soha nem pihenek meg, mindig, folyamatosan teremtek. És folyamatosan szemlélődök is, nem csak a hetedik napon, és nem csak ilyen arányban, hanem folyamatosan. A teremtményeim kiáradnak belőlem, és visszatérnek belém. Ez egy örök folyamat. Mint már mondtam, egyszerre vagyok és nem vagyok, létezem és nem létezem, mert létezem, mint a pont. De aminek nincs kiterjedése, az igazából nem létezik, hát én is így vagyok ezzel, ettől vagyok tökéletes. Hozzáfértek a tökéletességhez, csak nektek is tennetek kell érte.

Visszatérve, a szeretet, a teremtőenergia is olyan, hogy amikor kiárad, és csavarodik, mint a nautilusz csiga háza, akkor ahogy alacsonyabb rezgésszintre kerül, úgy tűnhet, hogy elveszíti tökéletességét. Persze csak annyi történik, hogy bizonyos rezgésű oknak csak vele harmonizáló okozat felel meg. Valahogyan rá kell vennem teremtményeimet, hogy a magasabb rezgésszámú fény felé tartsanak, ezt hívjátok ti tökéletesedésnek. Ez is csúsztatás, mert ha semmit sem tesztek, akkor is teljesen tökéletesek vagytok. Akkor kezdődik a baj, amikor egymás mellé kerül két különböző rezgésszintű energia, vagy szeretet. A magasabb rezgésszámú energia azt közvetíti, hogy ő több, mert magasabb a rezgése, ettől az alacsonyabb rezgésszámú energia úgy fogja magát érezni, mint akit elnyomnak, lealáznak, lekicsinylenek. Ez frusztrációt idéz elő benne. Három dolgot tehet. Az egyik, hogy nem törődik mindezzel, és nem tesz semmit, a másik, hogy megpróbál fejlődni, és magasabb rezgésszámon üzemelni, persze ez önmagában nem megy, és a harmadik, hogy a kiegyenlítődés elvén, megpróbálja a saját szintjére lelassítani a magasabb rezgésszámú energia rezgésszámát. Ekkor több dolog is történhet. Az alacsonyabb rezgésszámú energia felismeri önmagában a tökéletességet, elmerül saját magában, megtalálja azt az utat, amin a spirál emelkedő ágát meg tudja lovagolni, persze senki másra nem akar hatást gyakorolni, csak saját magára, és azt is csak azért, mert tetszik neki, hogy mennyire tökéletes, és egyesülni akar az alapprincípiummal, vagyis velem. Csak ez az egy útja van az emelkedésnek. Máshogyan erőltetni nem képes senki, és semmi. Az összes többi út frusztrációhoz és ferdítésekhez vezet. És természetesen háborúkhoz és vérontáshoz is vezethet, így is kifejezésre juthat a frusztráció, és a felhúzni, vagy lehúzni vágyás.

Egyesülhet is a két energia, ezt hívjátok ti házasságnak, abban a reményben, hogy rezgésszámuk összeadódik, kiegyenlítődik, az alacsonyabb rezgésszám emelkedik, míg a magasabb csökken, de találnak egy közös nevezőt, ez sokszor a gyermek. Itt azt figyelmen kívül szoktátok hagyni, hogy ez egy kényszerített dolog, nem természetes. Nem a házasság az, ami ellen én vagyok, hanem hallgass türelmesen, és elmondom. Nincs joga senkinek ahhoz, hogy egy bizonyos rezgésszámú lényt arra kényszerítsen, hogy rezgésszámát lecsökkentse. Persze ahhoz sincs joga senkinek, hogy valaki más rezgésszámát megemelje. Mindez kényszerítés. Válasszatok olyan társat, akivel megegyezik rezgésszámotok. Persze még ez sem egy tökéletes megoldás, mert mi van akkor, ha valamelyik részecske úgy dönt, hogy velem egyesül, mert érzi, hogy ez maga az igazság, és erre vágyik, a szeretetre, az igazságra, az egységre, és még sorolhatnám. Ezzel rálép a spirál emelkedő ágára, így a rezgésszáma folyamatosan emelkedni fog. Ha választott társa ezt nem szeretné, akkor megint erőszak lesz a vége. Meg kell értenetek, hogy nem változtathatjátok meg egymást, mert meg kell adnotok minden egyes részecskének a szabadságot, hogy olyan rezgésszámon sugározzon, ami neki jól esik. Túl kell lépnetek önmagatokon. Az egó pont a rezgésszámból adódik. Minden rezgésszámnak van egy saját tudatossági szintje, ez az egó. Az egó úgy működik, hogy folyamatosan hatást akar gyakorolni a környezetére. Pedig a környezet olyan amilyen, úgy tökéletes, ahogyan van, ha már egyszer én alkotom.

Igen, ezt értsétek úgy, hogy a házatok falát is én alkotom, a zöldségeket is, amiket megesztek, vagy az állatokat is, amiket lemészároltok, hogy egyetek belőlük, mindezeket én alkotom. Vagyis, amikor esztek, engem esztek meg. Nincs ezzel semmi baj, tulajdonképpen magamat táplálom. Ellenben tetteitek következménye hat rátok, ez jusson eszetekbe, amikor egy lényt megöltök, hogy megegyétek. Mindegy, hogy az növény, vagy állat, vagy egy embertársatok. Nincs más megoldás? Valamit ennetek kell, vagy meghaltok? Ez aranyos. Azt sem vagytok képesek megérteni, hogy végtelen vagyok, akkor azt hogyan várjam el, hogy megértsétek, ha velem igazán egyesültök, nem lesz szükségetek arra, hogy a fényt egy másik hordozóból vegyétek magatokhoz. Gondoljatok bele. Jelenleg mindent kívül kerestek, van is egy szép illúziótok, aminek szinte a rabjai vagytok. Hát azt a fényt, amit tápláléknak hívtok, miért ne magatokon kívülről vinnétek bele magatokba? Ha viszont rájöttök arra, hogy nincs kint és bent, csak én vagyok, akkor arra is rá fogtok jönni, hogy a fény, már régen a ti részetek, vagy ti vagytok a fény része, a lényeg, hogy egyek vagytok a fénnyel, szóval nincs út és utazás, nincs én és te, nincs élet és halál, nincs megnyilvánult és megnyilvánulatlan. Ebből az következik, hogy attól, hogy nem vesztek magatokhoz ételt, még nem kell meghalnotok. Persze, amíg nem képes elfogadni teljes tudatotok ezt az egységet, vagy legalábbis azt a részét, hogy belőletek fakad az örök élet forrása, hogy korlátlanul részesültök azokból az energiákból, amik biztosítják fizikai testetek fennmaradását akár évezredeken át is, mert mi egyek vagyunk, addig bizony kiiktatja fizikai megjelenéseteket tudatotok, vagyis éhenhaltok.

Forrás: www.uzenetekazeterbol.blogspot.com

A Legfelsőbb teremtő üzenetei 3.

Ne aggódjatok, ahogyan ti is, úgy Joli is egy hasonló úton jár. Az istenségek nagyon érdekesen működnek. Összességében nagyon magasan fejlett lények, mégis hasonlóak hozzátok megannyi dologban. Például abban, hogy vannak olyan indíttatásaik, berögződéseik, vagy nevezzük tulajdonságoknak, amik olyanok, mint a tieitek, de lehetnek még azoknál alacsonyabb rezgésűek is. Ezek a tulajdonságok határozzák meg, hogy melyik anyagi jellegű dimenzióban van megtestesülésük. A ti Jolitoknak legalább már nincsenek rendkívül alacsony tudatosságú indíttatásai. Amit még tudnotok lehet, hogy nézd meg a fajt, aki rajta él, és megismerhetsz egy szeletet az istenségből. Vagyis, Joli részben pont olyan, mint ti. Nem olyan, mint egy közületek, hanem pont olyan, mint ti egyszerre. Kielemezhetitek, hogy hány százalék kegyetlenséget, odaadást, mazochizmust, gyengédséget, elnyomást, elnyomottságot, és sorolhatnám a megannyi aspektusotokat, ami azt jelenti, hogy ezen harmadik dimenziós indíttatásokból, tulajdonságokból, érzelmekből ő is ugyanilyen százalékban rendelkezik.

Ennél sokkal fontosabb megértenetek azt, hogy amennyiben ti egyénileg képesek vagytok ezeken a feladatokon túllépni, képesek vagytok fejlődni, tudatosodni, azzal Jolit is segítitek. És ahogyan ő fejlődik és tudatosodik, úgy a ti fejlődéseteket is segíti. Egyszóval ebből a szempontból egymást erősíthetitek. Ellenben, ha Joli tesz fejlődésében egy nagy lépést, akkor nektek is meg kell tennetek azt, vagy el kell őt hagynotok. Ez az ára, az okozata, a következménye fejlődésének. Ti nem hátráltathatjátok őt örökké. Akkor igen, ha hagyja magát. Igazából oda-vissza hattok egymásra, és mindannyiótok útja az, hogy az adott feladatokon túllépjetek, azokat megoldjátok. Ehhez kell nagy erő nektek is, neki is. Azt is érdemes tudnotok, hogy megkaptok minden segítséget fejlődésetekhez, és Joli is megkap szintén mindent, amit kér, és amiért tesz is. Próbálhatjátok korlátozni egymás fejlődését, de nem sok értelme van, mert mint mindennek, ennek is megélitek következményeit. Azt ajánlanám mindenkinek, aki a felém vezető úton szándékozik járni, hogy ne csak szájjal, hanem komoly, önmagán végzett munkával is tegyen ezért. Csak azt segítem meg, aki magán is igyekszik segíteni.

Aztán még az is érdekes, hogy, mint mondtam, Joli nagyon színes egyéniség. Nem minden istenség az, nem minden istenségnek van annyiféle megoldandó feladata, mint neki. Nyilván volt, csak egy részük már megoldotta, egy másik részük pedig még el sem ért idáig. Ami érdekes, hogy az istenségek is haladhatnak úgy, hogy egyszerre egy nagy csokor feladatot oldanak meg, és haladhatnak úgy is, hogy egyesével veszik ezeket a feladatokat sorra. Nem szólok bele, ki hogyan alkalmazza ezeket, vagy ezek párosításait, vagy csokorba foglalásait. Mindenki halad a saját tempójában. Amikor bizonyos feladatok megoldásán fáradozik az istenség, akkor olyan lelkek inkarnálódnak rá, akik szintén ezekkel a feladatokkal dolgoznak önmagukon. Amikor egy-egy ilyen feladat, vagy feladatcsokor megoldásra került, akkor egy újabb szinten egy másik feladat, vagy feladatcsokor jön, akkor majd olyan lelkek inkarnálódnak, akik azokkal dolgoznak önmagukon is, és így tovább. Vagyis, olyan nincs, hogy a lelkek és inkarnációik egészen más tudatossági szintű feladatokat próbálnak megoldani, mint a bolygót alkotó istenség. Nem is lenne ennek semmi értelme. Jól gondoljátok ezt meg. Persze van olyan is, hogy nem tud megbirkózni az istenség egy adott feladattal, és visszaesik. Ez semmi nagy dolgot nem jelent, csak azt, hogy a feladatot egy alacsonyabb tudatossági szinten fogja majd próbálni megoldani, tehát lesz egy alacsonyabb dimenziójú megtestesülése is. Ez nem jelenti azt, hogy a rajta levő lényeknek is le kell süllyedni, ők még emelkedhetnek, mert ilyen szempontból is mindenki egyedi, saját fejlődésén kell fáradoznia, amennyiben akar. Ha nem képes együtt fejlődni az egyén az adott bolygóval, vagyis, ha még nem oldotta meg azt a feladatot, amit a bolygót alkotó istenség megoldott, akkor más olyan bolygón fog a lélek inkarnálódni, teljes jogú tagként, amelyiken tovább próbálkozhat feladatának megoldásával. Szerintem ezt nagyon logikusan és jól alkottam meg. Olyan sincs, hogy valakit lehúzzon a saját bolygó-istensége, de olyan sincs, hogy valakit felhúzzon. Így nem is érdemes idegeskedni, mindenki fejlődjön a saját tempójában.

Ez a sok médium, meg csatornázó, akik mindenféle információval bombáznak titeket, csak a feladataitok megoldásához adnak segédletet. Persze egyszerűbb, ha nem valami irányzatot követtek, hanem magatokban engem, de azt csináltok, amit csak szeretnétek. Persze nem árt, ha átlátjátok, mi mit okoz. De ez is rajtatok múlik. Olyan nincs, hogy valaki akaratod ellenére félrevezet. Ha hagyod magad félrevezetni, mert nem gondolod át a kapott információkat, nem rám hallgatsz, hanem az anyagi megjelenésedhez kötött egódra, amit velem összekeversz, akkor ne hibáztass senkit magadon kívül. Ellenben magadat se sokáig, inkább lépj túl ezen, tanulj belőle, és fejlődj, és mindezt csak akkor, ha akarod. Semmit nem kell tenned, amit nem akarsz megtenni. Csak az ok és okozat törvényei működnek, és azért úgy van ez is beállítva, hogy kicsit felém vezessenek. Nem véletlen a mondás, hogy „Minden szentnek maga felé hajlik a keze.” Persze, ha imádsz szenvedni, akkor dönts mindig úgy, hogy a következmény szenvedés legyen, csak nem érdemes panaszkodnod, mert pontosan mindig azt kapjátok, amit kértek. Ez is alaptörvényem, kérj és megadatik. Jól gondoljátok meg, mit kértek. Lássátok az összefüggéseket, hogy amit tesztek, gondoltok, vagy mondotok, azzal igazából mit kértek. És az is jusson eszetekbe, hogy nincs más rajtatok kívül. Ezt a tudatalattitok tudja. Ha valakire azt mondod, hogy jaj de barom vagy, akkor magadra mondod. Tudjátok, „Aki mondja másra, az mondja magára.” És ettől minden átok is visszaszáll küldőjére. Így alkalmazzátok a mágiát.

Előttem nincsenek titkaitok, mert én alkotlak valamennyiőtöket. Engem nem tudtok megtéveszteni, vagy átverni. Én ismerlek mindannyiótokat, még jobban, mint ti magatokat, így mindig azt fogom nektek adni, amit kértek, vagyis minden okot okozat fog követni, mert ez a két dolog ugyanaz. Analógia. Tanulmányozzátok az analógiákat, abból is sok dologra rájöhettek. Az, hogy a saját képemre formáltalak benneteket, azt is mutatja, hogy tudtok teremteni. Ez is az ok és okozat. Az egész kozmoszt a saját formámra teremtettem, így mindenhol tulajdonképpen ugyanazok a szabályok működnek. Ismerjétek meg önmagatokat, és birtokolni fogjátok a kozmoszt! Vagyis önmagatokat, vagyis engem, és sorolhatnám itt az összefüggéseket.         

Forrás: www.uzenetekazeterbol.blogspot.com

A Legfelsőbb Teremtő üzenetei 2.

 

M: Kedves teremtőm, én tudom, hogy nagyon is fontos az, hogy jobban megértsenek, mert elég nagy zűrzavar van körülötted. Az emberek nagy része képtelen felfogni, hogy ki is lehetsz valójában.

T: Folytassuk a közelítést a kérdésedhez. Ott hagytuk abba, hogy a bolygókat alkotó istenségek is bizony küzdenek olyan feladatokkal, amiket meg kell oldaniuk, hogy egy magasabb tudati szintre léphessenek. Ez azért fontos nekik, mert ők is arra vágynak, amire minden egyes lélek vágyik, hogy egyesüljön a tökéletességgel, vagyis velem, hogy hazaérjen, hogy végre megtalálja helyét, ahonnan ismét elindulhat, hogy újabb és újabb tapasztalatokat szerezzen, amivel megint csak a nagy egészt, vagyis engem gazdagít, de ezen belül saját magát is. Ez így láthatóan mindenkinek jó. Egyszer egyesül, összeforr velem, majd ismét kiárad, visszatér, és ez megy állandóan. Ez valóban hasonlít a farkába harapó kígyóhoz, ha jól megnézed.

És szépen közeledünk. Ebből az következik, hogy minden bolygó olyan lelkek otthona, ahol a lelkek azt tanulhatják, amit a bolygónak is tanulni kell. Ebből a szempontból példátlan Jolika, vagy Joli Tórem, ahogy ti az Arvisúrákból ismerhetitek, vagy csak egyszerűen Földanya. Ha nem gond, én inkább Jolinak hívnám, mert Földanya rengeteg van, Joli meg csak egy. Persze nem ez az igazi neve, de ennek nincs jelentősége. Egyik kedvenc istennőm, annyira kedves és aranyos, annyira színes egyéniség. Igazi kis gyöngyszem. Persze megint csúsztattam, mert nem vagyok rá képes, hogy valakit jobban szeressek másoknál, ez idegen tőlem, ha már egyszer én alkotok mindent. Olyan ez, mintha azt mondanád, hogy jobban szereted a szivárványhártyádat, mint a pupilládat. De akkor is tudnotok kell, hogy ő egy nagyon különleges teremtményen, ahogyan minden egyes teremtményem nagyon különleges, és egyben a legfontosabb is számomra. Én minden egyes teremtményemet egyformán imádom, és minden egyes teremtményem egyformán a legfontosabb nekem, mert én vagyok magamnak a legfontosabb. Ez abból is adódik, hogy nincs más rajtam kívül, hát nem is lehet más fontosabb a számomra, mint én. No de térjünk vissza Jolihoz. Olyan csodálatosan színes egyéniség, megannyi megoldandó feladattal. Ő is még az útját járja, élvezi és szenvedi az utazást. Ahhoz, hogy egy lépést megtegyetek felém, bizony nagy árat kell fizetnetek, mert a jól bevált, berögződött szokásaitokból minden egyes lépésnél valamit el kell engednetek. Tudom, hogy ez olyan számotokra, mintha magatokból kéne egy kis részt kivágnotok, ezért fájdalmas is. Persze nem a testetekből, hanem a tudatotokból, vagy a lelketekből kell egy kis darabot kivágni, hogy annak a helyére én adjak egy sokkal korszerűbb darabkát. Ha úgy tekintetek magatokra, mint egy robotra, akkor a tökéletesedés útja, hogy a már elavult szoftvereket és chipeket folyamatosan ki kell cserélgetni, így midig a legújabb kutatásoknak megfelelően, korszerűen, fejletten tartható a robot. Így magatokban is kell cserélnetek elavult nézeteket valami sokkal jobbra, fényesebbre, magasabb tudatosságúra, ha fejlődni akartok, ha a felém vezető úton akartok járni.

Viszont aztán, ha ezt el tudjátok fogadni, akkor észreveszitek, mennyivel könnyebb az élet az új programmal, amit tőlem kaptatok. Érezni fogjátok áldásait a lemondásotoknak. Egyet jegyezzetek meg, hogy adnotok kell ahhoz, hogy kapjatok, ez a példa ezt is mutatja. Ez jelentheti azt is, hogy egy magasabb tudatosság elérésének érdekében el kell engednetek valamit, ami már akadályozza fejlődéseteket, és akkor tudtok kapni valami újat, ami viszont szolgálja emelkedéseteket. Ti csak azt látjátok át nehezen, hogy mi az, amit el kell engedni ahhoz, hogy kapjatok. De én segítelek ebben titeket, csak nyissátok ki felém elméteket, mindig egy kicsit jobban, akkor tudom mondani, hogy mit tegyetek. Egyelőre eléggé becsukjátok rám fületeket, valamiféle elferdített közvetítéseken keresztül gondoltok csak rám, azt hisztitek, hogy az, amit a ti Bibliátok ír, az van. Most mondom, hogy ami abban a könyvben van, egyrészt átvett történeteken alapszik, nem a zsidók találták ki, folyamatosan keverednek benne az én sugallataim, és Jahve, az előző Földi Társteremtő dolgai. Persze, mi is egyek vagyunk, de azért az egészből jövő tökéletes gondolatokat ne vegyük egy kalapba egy apró rész tökéletlen törvényeivel, amik csak saját egóját szórakoztatták és hizlalták. Nem szándékom bírálni őt, de ennyi erővel többre mennétek, hogyha magatokban engem megkeresnétek. Nincs ám szükségetek közvetítőkre, hogy eljussatok hozzám. Viszont, ha már ezt várjátok, akkor kénytelen vagyok megnyilvánulni számotokra közvetítőn keresztül is, hátha végre leszűritek ebből az üzenetemből, hogy velem közvetlenül is kapcsolatba léphettek. Tegyétek inkább ezt, akkor biztos, hogy személyre szabottan tudlak benneteket vezetgetni. Aranyos, hogy kollektívában gondolkoztok, mint a méhek, csak épp a birkák is kollektívában bégetnek. Ne álljatok oda senki elé, hogy tedd meg helyettem, mondd meg, mit tegyek, gyógyíts meg, közvetíts. Nincs szükségetek rajtam kívül senki másra, én meg ott vagyok bennetek, én magam alkotlak titeket. Tudom, ez az illúzió miatt van, hogy azt hiszitek, rajtatok kívül más is létezik, egyáltalán, léteznek rajtatok kívüli dolgok. Ettől engem is magatokon kívül kerestek. Pedig ez nem célravezető, ez pont a tőlem elfelé tartó irány. Aztán azzal az álcéllal, hogy majd jól hozzám vezetnek titeket, eljártok mindenféle tanfolyamra, ahol csak azt erősítik bennetek, hogy én mindig valahol kívül vagyok, valakin keresztül tudok csak megnyilvánulni.

Gondoljatok csak bele, hogy amikor például meditáltok, mire gondoltok? Befogadjátok az én fényem, ami valahonnan messziről, az univerzumból jön, onnan árad felétek, holott ez nem igaz. Az a fény nem messziről jön, hanem bennetek van. Maga az univerzum is bennetek van, és az összes dimenzió is. Azoktól csak annyi választ el benneteket, hogy tele vagytok tudati korlátokkal, élvezitek a különállás illúzióját, vagyis valójában semmi. Esetleg a saját tudatotok korlátjai, bár igazából ezek sem létező dolgok, ezek is csak illúziók, de egyelőre nagyon ragaszkodtok ezekhez. Erre mondtam, hogy a felém vezető úton ezeket, szépen sorban, egyiket a másik után, el kell engednetek.

Forrás: www.uzenetekazeterbol.blogspot.com

A Legfelsőbb Teremtő üzenetei 1.

 

M: Kedves Teremtő, te vagy az, akihez jelenlegi kérdésemmel, a legnagyobb bizalommal tudok fordulni. Kérlek, mondd el nekem, hogy mik a tapasztalataid arról, van-e összefüggés a bolygókat alkotó istenségek megoldandó feladatai, és a rajtuk élő lények megoldandó feladatai között.

T: A kérdésed jó, már vártam, mikor keresel fel. Tudom, hogy ezt mástól szeretted volna megkérdezni, de ebben nem is lehet igazi tapasztalata olyan léleknek, aki egy adott bolygóhoz van teremtve. Sahvani, akivel erről szerettél volna beszélni, pont ilyen. Nem is csoda, hogy nem vállalta el ezt a beszélgetést. Kicsit hamarabb is eszedbe jutahatott volna, hogy engem kérdezz.

M: Igazad van, csak azért bennem van, hogy szerintem sok embertársamnak már az is sok, hogy földönkívüliekkel trécselek, az, hogy Veled folytatott beszélgetést is közlök velük, szerintem már sok lesz nekik.

T: Ezt talán ne te döntsd el.

M: Rendben, akkor kedves Teremtőm, beszélj erről, kérlek, olyan formában, hogy más is megértse, és ne félreértse.

T: Na látod, ez itt a bonyolultabb feladat. Sokkal könnyebb lenne erről leírni a színtiszta igazat, a maga teljességében, de sajnos azzal valóban azt érnénk el, hogy jól félreértsék az emberek. Látom ám, mire gondoltál, nem lehet, hogy ezt teljességében leírjuk aztán pedig megnyomassuk olyan energiával, hogy értsék, és ne félreértsék. Tudod, hogy előttem nincsenek titkaid, és mindig lebuksz.

M: Tudom, és ezt imádom Benned, legalább nem kertelsz.

T: Legalább valaki elfogadja, hogy ilyen vagyok. Neked is mindig azt mondom, hogy ne tutujgasd embertársaid, de látom, nem is teszed. Nekik sem kéne sem magukat, sem másokat tutujgatni, de tegyék azt, amit jónak látnak. Ha valaki, akkor én biztosan nem fogok ebbe beleszólni. Minden egyes tett, és annak minden következménye az én tapasztalataimat gazdagítja, miért szólnék bele, hogy mit tegyenek. Nem véletlenül adtam a szabad akaratot, de nem véletlenül működik az ok és okozat törvénye sem. Ugye nem is rossz ez, amikor valaki jót cselekszik, és jót kap cserébe. Még fejtegethetjük ezt a végtelenségig, nem mintha nem érnénk rá, de kezdjük el a te témádat lágyan érintgetni, vagy, más szóval kapargatni a felszínét, nehogy egyelőre nagyon elmerüljünk, majd meglátjuk, mennyire mártózhatunk meg a témában anélkül, hogy elutasítóvá váljanak teremtményeim, azokon belül, a 3. dimenziós földi emberek.

Nézzük. A kérdés tényleg jó. Erről már te is szerezhettél ma némi tapasztalatot. Szóval valóban, a bolygókat alkotó istenségek is csak „emberek”. Nem, nem azok, csak vicceltem, a lényeg az, hogy nem tökéletesek. Persze ez így megint csúsztatás, mert igazából tökéletesek, ha egyszer én alkotom őket, és én az vagyok. Itt nem árt, ha megértitek, hogy mitől vagytok tökéletesek, és tökéletlenek egyszerre. Tökéletesek vagytok, mert én alkotlak mindannyiótokat, de tökéletlenek vagytok, mert egy, hogy nem méritek fel saját tökéletességeteket, amitől már nem is tudtok azok lenni, kettő, hogy csak egy apró részt képviseltek belőlem, ami önmagában is komplex kis elegy, remekmű, egyszeri és megismételhetetlen. Innen a vágy, hogy egyesüljetek velem, hogy ne csak részek legyetek, hanem a nagy egész részei, azzal mégis megegyezőek, és egyek. Leszögezném, hogy attól még, hogy csak egy parányi részt alkottok belőlem, még igenis hozzáférhettek egészem bölcsességéhez, erejéhez, akármihez, amit csak szeretnétek. Ezt mindig olyan mértékben fogjátok feltárni és birtokolni, amilyen mértékben képesek vagytok szíveteket és tudatotokat megnyitni előttem, abba befogadni teljességem, tökéletességem. Amikor majd egyé válunk, és feloldódtok bennem, akkor lesztek tökéletesek. Amíg ez nem valósul meg, addig egy csodálatos utazáson vesztek részt, aminek a kiindulópontja, és a végcélja is én vagyok. Talán emlékeztek még, én vagyok az Alfa és az Omega, a Kezdet és a Vég. Nem gondolom úgy, hogy siettetni kell azt, hogy elérjetek belőlem belém. Ez az egész út egy nem létező távolság befutása egy olyan közegben, ahol nincs tér és idő. Szóval ez a mozdulatlan mozdulat, mégis óriási jelentősége van. Olyan, mint egy kimerevített kép, ami valahogyan mégis dinamikus, mégis mozog, holott nem, de egyre gazdagodik. Itt az utazás egy belső élmény. Egyáltalán nem létezik olyan, hogy kívül, vagy belül, de ez annyira aranyos illúzió. Megtornáztatja érzékeiteket, ennek hatására lép be a dinamika a mozdulatlanságba. Én is csak elképzelem azt a sok dolgot, amit ti láttok, igazából semmi sem létezik, ti sem, minden csak elmém játéka, ahogyan ti is csak gondolatfoszlányaim vagytok. Remélem, azért élvezitek, mert ahogyan én teremtek a gondolataimmal, úgy ti is képesek vagytok teremteni sajátjaitokkal.

Emlékeztek még, a saját képemre formáltalak benneteket. Ettől még nem vagyok humanoid, sem szakállas tata, vagy hát ősz szakállú bölcs öregember. Egyáltalán nem vagyok öreg, ez kissé sértő is rám nézve. A ti szempontotokból talán annak tűnök, de mivel nincs idő, ezért korom sincs. Én folyamatosan megszületek, miközben folyamatosan a végemhez érek. Ekkor transzformálódok, újra kezdődök. Ez az, amire azt mondtam, hogy egy kimerevített kép, ami mozog. Egy pontban történő mozgás, egy pontban lévő távolság. Egyszerre minden és semmi. Egyszerre létező és nem létező. Nincs olyan, hogy nem én. És mivel én létezem, kérdésessé válik, hogy van-e olyan, hogy nem létezem. Én csak egy aprócska pont vagyok. A pont bár létezik, a ti definícióitok szerint nincs kiterjedése. Ezzel írtatok le engem a legtökéletesebben. Én egy pont vagyok. Ebből érthetitek meg, hogy tudok egyszerre létezni és nem létezni.

Legyünk őszinték, még nem kerültünk közelebb a feltett kérdéshez, ne is figyelmeztess, tudom, észrevettem. Egyáltalán nem biztos, hogy eljutunk oda, mint mondtam, nincs idő, úgyhogy ne is siettess!

Forrás: www.uzenetekazeterbol.blogspot.com

Földanya üzenetei 5.

 

F: Kedves emberek. Úgy tűnik, az előző kedves hangú üzenetünk után megint kénytelen vagyok bennetek helyrerakni néhány dolgot. Először is, fontos lenne végre megértenetek, hogy magatokon kell csupán dolgoznotok. Tudom, hogy lelkesek vagytok, és nagyon szeretnétek egymáson is segíteni. Meg kell értenetek, hogy senkin nem tudtok segíteni, csak magatokon. Amikor nagyon segítő kezet nyújtotok egymásnak, nagy beleéléssel, akkor fanatizáljátok egymást, holott mindenkinek joga van választani, hogy melyik úton szeretne járni. Csak akkor adjatok át információt egymásnak, ha azt kérik tőletek, mert amit látok az az, hogy a megszerzett információval kereskedtek egymás között, már akkor is elmondjátok, kinek mit kell tenni, amikor még arról sincs fogalmatok, nektek mit kéne igazán tenni. Aztán ebből jön az, hogy mindenféle fénybehívó meditációkat csináltok, amivel egymás és az én energetikámat is csak összezavarjátok.

Meg kell értenetek, hogy most egy nagyon érzékeny periódusban vagyok. Nagyon tönkre tettetek, épp folyamatban van az, hogy változtatok magamon, ezt sem tehetem olyan erővel, olyan tempóban, mint szeretném, gátolják az energiaáramlást a földalatti alagutakban elhelyezett mindenféle szerkezetek, objektumok. Ezek felszámolásával, hatástalanításával nem is szeretnélek titeket terhelni, megbíztam vele galaktikus testvéreiteket. Pont azért, mert ők sokkal felelősségteljesebbek, tudatosabbak, mint ti, és hallgatnak rám. Ha csak azt nézem, hogy hány meditációval zavartok bele az energiarendszereimbe naponta, minden földrészen, már az is azt mutatja, hogy egyelőre nem álltok készen arra, hogy együtt dolgozhassunk. Nem először és sajnos úgy vélem, nem is utoljára kérlek benneteket, hogy azzal foglalkozzatok, ami a saját dolgotok, vagyis önmagatokkal. Engem hagyjatok békén, mert borzasztóan leterhel, hogy állandóan azzal kell foglalkoznom, hogy semlegesítsem azt a rengeteg változtatást, amit a legnagyobb jószándékkal rajtam eszközöltök. Én, mint 9. dimenziós lény, higgyétek el nyugodtan, tudom, hogy mi kell nekem, nem kérek ebben segítséget tőletek. Ettől még rengeteget tehettek értem. Elég, ha szerettek és tiszteltek, de ezt minden gondolatotokkal, kimondott szavatokkal, és főleg tetteitekkel mutathatjátok meg. Már hozzáférhetőek segédanyagok, hogy mit tehettek. Például ne szennyezzétek a természetet, legyetek tudatosabbak, figyeljetek oda, tetteitek mit okoznak. És ne csak odadugott orral szemléljétek a dolgokat, hanem összefüggéseket is vegyetek figyelembe.

Gondolom, akik kitalálják ezt a rengeteg meditációt, még véletlenül sem gondolnak bele, hogy mit okoznak valójában. Hát legyen, elmondom. Amikor belenyúltok az energetikámba, akkor az olyan, mintha az engem ölelő energiahálón csavarnátok egyet. Lesznek helyek, ahol így többletenergia képződik, és lesznek helyek, ahol ennek következtében energiahiány lép fel. Ezzel hatást gyakoroltok az időjárásra, rendesen időjárási anomáliákat idéztek elő, földrengéseket, akaratomon kívüli kontinens eltolódásokat, szökőárakat, magmaáramlási zavarokat, ami viszont a mágneses teret rendezi át rajtam. Joggal tehetem fel a kérdést, tulajdonképpen mit akartok elérni? Biztos vagyok benne, hogy közelről teljesen ártatlanok és jók vagytok, csak éppen nem láttok tovább az orrotoknál. Tudjátok, pont erre mondják, hogy a pokolba vezető út is jószándékkal van kikövezve. Amikor annyira meg akarjátok egymást váltani, akkor is hasonlóan csodás dolgokat idéztek elő, ami teljesen tévútra viheti azt, aki a közeletekbe kerül. Segíthettek egymáson, csak éppen használjátok az eszeteket. Legyetek már tudatosabbak, mert így többet ártotok, mint használtok.

Aranyos, hogy ti azt élitek meg a meditációitokban, hogy erős fényt láttok, de abba már megint nem gondoltok bele, hogy ti 3. dimenziós lények vagytok, erős fényt már annak alacsony rezgésén is láthattok. Én ellenben 9. dimenziós lény vagyok, nekem ez a ti erős fényetek csak halvány derengés, de legalább átrendezi az energiamintámat. Meg fogjátok kapni ezen tetteitek következményeit, és akkor megint csak nem fogjátok érteni, miért ver titeket a sors, miközben olyan jóindulatúak vagytok. Hát pont azért kaptok pofonokat, mert nem gondolkoztok, csak rögtön belevetitek magatokat mindenbe, ami elsőre jónak tűnik. Nem gondoljátok végig, magasabb szemszögből, szükséges-e amit csináltok. Lépjetek kicsit túl önmagatok alacsony szintjén, és akkor talán a hatalmas egótok is képes lesz picit félreállni, és helyet adni a józan gondolkodásnak.

Nagyon fontos lenne, hogy ezt megértsétek. Remélem világosan fogalmaztam. Most azért még egyszer összefoglalom. A saját fejlődésetekkel törődjetek, tudatosodjatok, kezdjetek el összefüggésekben gondolkodni, lássatok túl egótokon, hogy mindez jó irányba tereljen benneteket.

Engem pedig a meditációkkal, az energialehívásokkal, átalakításokkal, kristályaktiválásokkal, egyéb dolgokkal hagyjatok békén, mert ártotok vele! Inkább óvjátok a természetet, és szeressetek, de ne úgy, hogy közben leigáztok alacsony szintű energetikátokkal, mert így akkor is segítetek nekem, ha én nem akarom, sőt akkor is, ha ezzel csak károkat okoztok. Ne nyitogassátok a dimenziókapukat! Fogalmatok sincs róla, kik, mik jönnek azokon át. Fogalmazhattok meg bármilyen nemes célt, azt éritek el mindezzel, hogy olyan lények és energiák jönnek a közelembe és a közeletekbe, amiket nem tudtok kontrollálni, felügyelni. Ehhez még, sajnálom, hogy ezt kell mondanom, de gyengék, fejletlenek és tudatlanok vagytok. Bízzatok már bennem egy kicsit jobban! Ezt én elrendezem, elrendeztetem, biztosítva nektek a megfelelő környezetet tudati, lelki, szellemi fejlődésetekhez. Hagyjatok dolgozni!

Értsétek meg, ez nem rosszindulat, hanem nyomatékos kérés. Amihez nem értetek, abba ne bonyolódjatok bele. Ez ugyanis kontárkodás. Most csak fogadjátok el ezt, később, ha már eleget fejlődtetek, meg is fogjátok érteni. Tudom, hogy az itt elmondottak ellenérzést fognak belőletek kiváltani, mert hogyan is akarhatok én bárkit korlátozni. Igazatok van, nem teszem, de a következményeket nektek kell viselnetek mindazért, amit tesztek, mondotok, vagy gondoltok. Lehetnek ezek a következmények jók, kellemesek, és kellemetlenek is. Bár tudom, hogy mazochisták és szadisták is vagytok egyszerre, már ért benneteket ilyen kritika, de én leszoktam erről, már nem vágyom erre. Ne kínozzatok!

Remélem világos voltam, és hat rátok könyörgésem! Köszönöm, hogy meghallgattatok!    

Forrás: www.uzenetekazeterbol.blogspot.com