2013. november 7., csütörtök

Fénykereszt és Lejegyző üzenetei 34.

A magyarság szerepéről napjainkban. A magyarság, a Mag népe már több forrásból is tudjuk, hogy nagyon ősi e Földön. Eleink bejárták az egész világot, hordozva és átadva a tudást az arra érdemeseknek. Ez most is feladata, (mármint átadni a tudást) bár azt is tudni kell, hogy nem feltétlenül a Mag népének leszármazottja, aki magyarnak vallja magát, és hordozza esetleg a genetikai leszármazási vonalat. Az isteni szikrának, szellemi lényegnek, avagy sokak által léleknek nevezett rész hordozza ezt a minőséget, feladatot. Az, hogy milyen ”ruhát”, testet hord az illető, teljesen mindegy ilyen szempontból. Információim szerint a Mag nép többsége nem a Kárpáthazában él, hanem szerte a világban kb. 42-43 millióan összesen, például Dél-Amerikában is szép számmal. Bár az a szó, hogy „tudás” kissé félrevezető lehet. Sokan tudásként az információbirtoklást értik. Én a tudást spirituális szempontból közelítem meg. Az információ válhat tudássá, amennyiben azt valaki tudja alkalmazni, és nem csak egyszer, hanem bármikor. Ám előbb az információt meg kell keresni, meggyőződni lehetőség szerint annak hitelességéről, megvizsgálni, és hogy annak alkalmazását az fény és a szeretet vezérli-e. Az, hogy ki mennyire tudta alkalmazni, több beavatási szint volt, erről az Arvisurában lehet olvasni. Jelenleg nem beavatottak „vizsgáztatják” az embereket, hanem az élet, de az folyamatosan. Az, hogy valaki a Mag népének tagja-e, az információ adhat erről némi inspirációt jó esetben, de adhat egojátékot is. Véleményem szerint nem ez a lényeg. A Mag népének nem valami különleges feladatok kellene végrehajtania, hanem példát mutatni a fény és a szeretet útjának alkalmazásáról, és ezt kárpáthazai szinten. Hogy nem egymást bántjuk, és nem marakodunk, hanem a szeretet által vezérelve élünk, példát mutatva a világnak. És ez nem azt jelenti például, hogy eltartjuk a parazita típusú embereket. Nem azt jelenti, hogy pénzt adunk a hajléktalannak, hogy hadd igya le magát aznap is a sárga földig, és rögzítse a jelen állapotot, hanem élelmet adunk, ha elfogadja, és ha tehetjük, kisebb munkát adunk neki egy tál ételért, ruháért. Ha nem fogadja el, az ő dolga, felelőssége. Sorbanállásnál nem egymást fellökjük, hogy pár perccel előbb végezzünk, hanem kivárjuk türelemmel a sorunkat. Ha valaki segítségre szorul a környezetünkben, és ráadásul kéri is, amit tehetünk, megtesszük érte. Megkérdezhetjük, hogy segíthetünk-e, de akkor segítünk csak ha kéri. És lehetőleg annak, aki akar önmagán segíteni. Sokan vannak, akik sírnak-rínak, de önmagukért a kisujjukat sem mozdítanák, ők azt várják, hogy mások oldják meg helyettük a problémáikat. Ha nekik segítünk, csak rögzítjük jelen állapotunkat, elvéve tőlük a feladatukat, és hogy megtanuljanak saját maguk megoldók lenni. A gyerekeinket nem azzal szeretjük, hogy mindent eltűrünk tőlük, és mindent megengedünk neki. A szeretetnek megvan a szembesítő oldala, feladata is. És még sorolhatnám… Már írtam a fejlődésről, mind fizikai, mind szellemi oldaláról, megközelítéséről, ami egyfajta iránymutató, gondolatébresztő lehet a teljesség igénye nélkül. A Mag népének ebben kellene példát mutatni, ennek megtanulásában segítve, információt átadva, példát mutatva másoknak. A Mag népének ez a feladata. Ha legtöbb Mag lélek ezt teszi, annak természetesen lesz már kihatása az ország irányítására, Kárpáthaza sorsára is, és a Föld sorsára is a példamutatáson keresztül, de az építkezést az alapoknál kell kezdeni. A Mag népének lélekszinten kódolt, hozott talán lehet képességnek nevezni, bár nem ez a legpontosabb kifejezés, hogy ezt a feladatot könnyebben meg tudja oldani, mert alapból nagyobb rálátása van lélek vagy másképp szellemi szinten a folyamatokra, könnyebben átlátja a működési mechanizmusokat, a fejlődés, a tanulási út mikéntjét. De ennek felszínre, tudati szintre kell kerülni, belső indíttatásnak meg kell lenni ahhoz, hogy egy idő után érezhető. érzékelhető legyen a hatása. Ehhez belső meggyőződésből el kell indulni az úton a fény és a szeretet útján, odafigyelve mind magunkra, mind másokra, mind a környezetünkre, néha keserves tapasztalások árán is, hogy elkezdjük érezni ezt a „belső” előnyt. Ehhez tenni kell, önmagunknak kell bebizonyítani, hogy a fény és a szeretet útját akarom járni, bármi is legyen az ára… Akiben ez felsejlik, és felszínre engedi az anyag burkán keresztül a Mag lélek fényét, az felvállalja, de ez már következmény. Aki nem, annak teljesen mindegy, milyen lélekcsaládból származik. A Mag népének tagjának lenni nem érdem, hanem feladat. Van, aki felvállalja, van, aki nem, mindenkinek saját magának kell ezt eldöntenie.

4 megjegyzés:

  1. Bennem is mindig hasonló dolgok fogalmazódtak meg. Amit meg kellene értetni az emberekkel, az a hatalmas építőjellegű pozitív ERŐ ami az összefogásban rejlik. Ha ezt megértenék először az emberek akkor már jó úton járnánk. Nekem a március 15-i eseményekből egyértelműen ez jött le. De sokan nem jutottak el arra a következtetésre, hogy nincs szükség semmilyen politikai vezetésre, ha baj van akkor az emberek összefogása segíthet csak. És ha ez irányítana mindent akkor mennyivel jobb lehetne a világ. De ez azzal is jár, hogy az ember önként tegyen és vállalja a cselekményeit, és nem elvárja hogy megmondják mit kell tennie. A mai napig azt erősítik az emberekben, hogy nekik nem kell gondolkodniuk, és nem kell irányítaniuk az életüket, mert nincsenek rá befolyással. És ha valami rossz az életükben akkor nyugodtan mutogassanak másra, hogy bizony más felelős az ő nyomorúságáért (mentesítsük az egónkat a felelősség alól). De ellenben látom a másik oldalt is akik igenis azt mondják, hogy van másik út is. Önellátó települések létrehozására kezdeményezések hada van jelenleg is. Ezek megmutatják az összefogásban rejlő erőket és lehetőségeket. A "fejlett civilizáció" primitívnek tart olyan törzsi szokásokat amik ősi, jól bevált, működő társadalmi rendszer és hatékony közösségi forma. Összetart és épít nem pedig szétválaszt, rombol és magányossá tesz. Minden lehetőségünk adott az életünk jobbá tételére. Ha fejekben rendet raknának az emberek már előrébb lennénk.

    VálaszTörlés
  2. Köszönöm, Fénykereszt! Nagyon szép összefoglalás lett a Mag népének szerepéről.

    Engem érdekelne a magyar nyelv is, hogy miért ennyire különleges, és miért lett ez a "teremtés nyelve", ha ez így van. Tényleg "galaktikus" nyelv, és Univerzum-szerte ismerik? Persze rengeteget változott időközben, de az alapok azért megmaradtak - ha jól gondolom -, ahogy a rovásírásnál is. Ha gondolod írhatnál erről is egy bejegyzést.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Zoltán! A magyar nyelv eredétéről nincs annyi számomra is "fogható" információ, ami kitenne egy cikket. Annyit tudok, hogy eredete valóban az első kommunikációs nyelvek egyike. A szíriusziak is beszélték ( természetesen más kiejtéssel mint mi) mikor még nem telepatikusan kezdtek konmmunikálni. A 3D-be visszaestek újra tanulnak beszélni, de kezdik beépíteni az őslakosok kialakult nyelvezetét is. És ahány faj, akár emberi, akár hüllő féle a hangképző szerveik különbözősége miatt korántsem értik egymást. A rovásírásról a következő info mindent elmond: Gondolom hallottál a víz információhordozásáról, és hogy a kialakult kristályokat le tudják fényképezni. Adott hang kiejtésekor kialakult vízkristály a székely-magyar rovásírás betűinek mintázatát tartalmazza... Van ennél univerzálisab?...

      Törlés
  3. Köszönöm a választ. Érdekelt ez amiről most választ kaptam. Jól értem, hogy a mai világban elég jól elválik már egymástól a Mag és a magyar.
    Engem néha zavar amikor azt hallom más magyar emberektől, hogy persze
    a magyar ilyen, meg olyan és ezt negatívan gondolják. Egyáltalán, hogy nyilatkozhat az ember saját fajtájáról negatívan? Egyébként számomra az, hogy magyar határozottan pozitív, igaz én olvastam az Arvisurát és attól kezdve ez tudatosodott is bennem. Ahogy telik az idő az agyam még dolgozik és rak össze olyan dolgokat, hogy pl. a nagy hun vezér Attila után itt a Kárpátmedencében volószínűleg egy keresztény állam volt, amit a környező római "keresztény" államok lerohantak és kifosztottak. Ezeknek a népeknek az államait nevezzük mi most fejlett nyugati demokráciáknak és még mindíg éljük a hazugságaikat, illetve függünk tőlük.
    Ilyen hamis önképpel és sok fars információval a fejünkben össz népi szinten nem lehet jó döntéseket hozni, valószinű ez is rendeződik előbb, vagy utóbb.
    Tudom, hogy ez az oldal azért nem teljesen erről szól, Az igazságnak ez mégis egy szelete lehet, ha kapok egy két választ ezekre a magamban felmerülő kérdésekre. Remélem mást is érdekel, illetve nem találtam olyan helyet ahol válszokat kaphatnék hiteles formában.
    Zsolt

    VálaszTörlés